Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

nek a változását, a homok és a lösz letelepedését, a hegységek lepusztulá­sát és az anyagmozgás sok más formáját. Mennyiségi változás a hőenergia növekedése és csökkenése a légkörben vagy a vízben, sőt ilyennek mond­ható a földrajzi zónát és tájat alkotó tényezők számának megváltozása, azaz a földrajzi csoportosulások tartalmi átalakulása is. Ez utóbbira legyen példa a víz. A forró ősóceán, míg ki nem alakult (amikor a víz alkotó ele­mei a Föld légkörében helyezkedtek el), nem vehetett részt a földfelszín alakításában. Mihelyt azonban a víz megjelent a Föld felszínén és körfor­gása teljessé vált, a földrajzi burok komplexumának a tartalmát nagy­mértékben gazdagította. Szerves része azóta a földrajzi szférának a csapa­dék, a folyóvíz, a jégtakaró, rendkívül dinamikus tényezője a felszínalakí­tásnak, és egyik fő hordozója az életnek. Területenként más mennyiségben és más összetételben szerepelvén, a víz a földrajzi jelenségek zonalitásának egyik fő alapja. Mennyiségi, tartalmi kérdés egy sivatagi tájon a légned­vesseg, a csapadék és a folyók hiánya. Szűk korlátok közé szorul az élet is, de jól aktivizálódik a napsugár és a szél ereje. Az egyenlítői zónában ellenkezőleg a csapadék bősége, a dús növényzet a jellemző. A vidéket nagy folyók törik keresztül. A sarkvidékeken a fagy és a jég az uralkodó faktor. A zóna- vagy a tájalkotó tényezők ilyen nagymértékű változása már a földfelszín egy-egy darabjának minőségi átalakulását hozza magával. Minőségi változás a földrajzi szférát alkotó anyag- és energiatömegek olyan mértékű mennyiségi átcsoportosulása, amely a belső ellentmondások (összefüggések, kölcsönhatásrendszer) megváltozására vezet. Lehet egysze­rűbb és bonyolultabb. Egyszerű minőségi változás például a víz elpárolgása a földfelszínről, a levegő nedvessé válása vagy kiszáradása, a csapadék ki­válása a légkörben. Minőségi változásnak mondható bonyolultabb jelenség a klimatikus viszonyok átalakulása, a növénytakaró gyökeres megválto­zása, új földszerkezeti vagy földfelszíni formák kifejlődése. Olyan fogal­mak, mint ,,gyűrt és töréses kéregszerkezet", „medence-táj, magashegységi régió", vagy „tundra, tajga, sivatag", a földrajzban minőségi fogalmak. „Ügy fejezhetjük ki — írja Engels —, hogy a természetben . . . , minőségi változások csak úgy mehetnek végbe, hogy az anyag vagy a mozgás (úgy­nevezett energia) mennyiségileg gyarapszik vagy csökken" [10]. Ha így fogjuk fel, a földrajzi környezetben az anyagtömegek (és energiák) moz­gása, ezek mennyiségének helyi és időbeli változása vezet minőségi átala­kulásokhoz. Minőségi változások példája a kőzetkifejlődésben A kőzetek három nagy osztálya (tömeges, üledékes, átalakult) külön­böző úton haladó minőségi változások eredménye. Vegyünk példát a mag­más kőzetek kifejlődéséből. Régebben úgy vélték, hogy a magmás kőzetek alapanyaga — a magmatitok — (mélyből feltörő vulkánikus kőzetanyagok) kémiai összetétele akkor sem változik, ha azok idegen kőzettani környe­zetbe nyomulnak be. Ilyen értelemben a belőlük megmerevedő tömeges kőzetek kémiai és szövettani viszonyait meghatározó endogén kémiai sa­játságok is állandó jellegűek. A szemlélet azóta változott. Szádeczky—Kar­doss Elemér által kidolgozott korszerű, dialektikus elmélet szerint a mag­136

Next

/
Thumbnails
Contents