Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

nek a változását, a homok és a lösz letelepedését, a hegységek lepusztulását és az anyagmozgás sok más formáját. Mennyiségi változás a hőenergia növekedése és csökkenése a légkörben vagy a vízben, sőt ilyennek mondható a földrajzi zónát és tájat alkotó tényezők számának megváltozása, azaz a földrajzi csoportosulások tartalmi átalakulása is. Ez utóbbira legyen példa a víz. A forró ősóceán, míg ki nem alakult (amikor a víz alkotó elemei a Föld légkörében helyezkedtek el), nem vehetett részt a földfelszín alakításában. Mihelyt azonban a víz megjelent a Föld felszínén és körforgása teljessé vált, a földrajzi burok komplexumának a tartalmát nagymértékben gazdagította. Szerves része azóta a földrajzi szférának a csapadék, a folyóvíz, a jégtakaró, rendkívül dinamikus tényezője a felszínalakításnak, és egyik fő hordozója az életnek. Területenként más mennyiségben és más összetételben szerepelvén, a víz a földrajzi jelenségek zonalitásának egyik fő alapja. Mennyiségi, tartalmi kérdés egy sivatagi tájon a légnedvesseg, a csapadék és a folyók hiánya. Szűk korlátok közé szorul az élet is, de jól aktivizálódik a napsugár és a szél ereje. Az egyenlítői zónában ellenkezőleg a csapadék bősége, a dús növényzet a jellemző. A vidéket nagy folyók törik keresztül. A sarkvidékeken a fagy és a jég az uralkodó faktor. A zóna- vagy a tájalkotó tényezők ilyen nagymértékű változása már a földfelszín egy-egy darabjának minőségi átalakulását hozza magával. Minőségi változás a földrajzi szférát alkotó anyag- és energiatömegek olyan mértékű mennyiségi átcsoportosulása, amely a belső ellentmondások (összefüggések, kölcsönhatásrendszer) megváltozására vezet. Lehet egyszerűbb és bonyolultabb. Egyszerű minőségi változás például a víz elpárolgása a földfelszínről, a levegő nedvessé válása vagy kiszáradása, a csapadék kiválása a légkörben. Minőségi változásnak mondható bonyolultabb jelenség a klimatikus viszonyok átalakulása, a növénytakaró gyökeres megváltozása, új földszerkezeti vagy földfelszíni formák kifejlődése. Olyan fogalmak, mint ,,gyűrt és töréses kéregszerkezet", „medence-táj, magashegységi régió", vagy „tundra, tajga, sivatag", a földrajzban minőségi fogalmak. „Ügy fejezhetjük ki — írja Engels —, hogy a természetben . . . , minőségi változások csak úgy mehetnek végbe, hogy az anyag vagy a mozgás (úgynevezett energia) mennyiségileg gyarapszik vagy csökken" [10]. Ha így fogjuk fel, a földrajzi környezetben az anyagtömegek (és energiák) mozgása, ezek mennyiségének helyi és időbeli változása vezet minőségi átalakulásokhoz. Minőségi változások példája a kőzetkifejlődésben A kőzetek három nagy osztálya (tömeges, üledékes, átalakult) különböző úton haladó minőségi változások eredménye. Vegyünk példát a magmás kőzetek kifejlődéséből. Régebben úgy vélték, hogy a magmás kőzetek alapanyaga — a magmatitok — (mélyből feltörő vulkánikus kőzetanyagok) kémiai összetétele akkor sem változik, ha azok idegen kőzettani környezetbe nyomulnak be. Ilyen értelemben a belőlük megmerevedő tömeges kőzetek kémiai és szövettani viszonyait meghatározó endogén kémiai sajátságok is állandó jellegűek. A szemlélet azóta változott. Szádeczky—Kardoss Elemér által kidolgozott korszerű, dialektikus elmélet szerint a mag136