Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

geknek a kihasználása a kísérletek szerint jó eredményeket biztosít amellett a nyilvánvaló előny mellett, hogy elősegíti az önálló ismeretszerzésben való jártasság kialakulását [7]. b) Feladatlap alkalmazása a frontális osztálymunka keretében Tanítási óránk menete ismét megegyezik a 2. pontban leírtakkal. Beiktatunk viszont egy olyan mozzanatot, amikor a tanulók az új ismeretek egy részét feladatlap segítségével egyéni munkával szerzik meg. Amikor a Kárpátok felszínének jellemzését, folyóvizeinek jelentőségét frontális munkával már megbeszéltük, közöljük tanulóinkkal, hogy a terület éghajlatát feladatlap segítségével önállóan fogják megtanulni. Kiosztjuk az alábbi feladatlapot: Név: Feladatlap Melyik terület fekszik magasabban, a Szlovák-alföld vagy a Kárpátok? Hol hűvösebb a nyár? Nézd meg a tankönyv 121. oldalán az ábrát! Miért? Mert minél megyünk, annál alacsonyabb a hőmérséklet. A Függelék adatai alapján (tankönyv 188. oldal) állapítsd meg, hol kisebb az évi közepes hőingadozás! Hol több a csapadék, a Szlovák-alföldön vagy a Kárpátokban? Gondolj az Északi-középhegységnél tanultakra (munkafüzet 28. oldal)! Tanultuk, hogy a Szlovák-alföld éghajlata A Kárpátok éghajlata hegyvidéki éghajlat. A hegyvidéki éghajlat hőmérséklete , évi közepes hőingadozása , csapadéka mint a szárazföldi éghajlaté. A feladatlapokat összeszedjük. Átnézésük otthon történik m^g. Kitöltésükből következtethetünk egyes tanulóinknak az önálló munkában, az önálló gondolkodásban elért szintjére. A tanítási óra következő mozzanatában összegezzük, ellenőrizzük a feladatlap segítségével megtanult ismereteket. — Milyen a Kárpátok éghajlata? — Mi jellemzi a hegyvidéki éghajlat nyarát? — Milyen a hegyvidéki éghajlat alatt az évi közepes hőingadozás? — Mi jellemzi a hegyvidéki éghajlatot csapadék szempontjából? — Miért sok a csapadék? — Melyik évszakban szeretnél a Magas-Tátrába menni? Miért? 122