Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)
Az új ismeretek feldolgozásának ez a módszere a tanulók aktivitására kevés lehetőséget biztosít. Anélkül, hogy bővebben elemeznénk az ismeretek szóbeli közvetítésének bizonyos szituációkban megmutatkozó kétségtelen eredményeit, le kell szögeznünk, hogy az általános iskolában, különösen az 5. osztályban ilyen mérvű alkalmazása hibás, és még abban az esetben sem engedhető meg, ha kellő pszichológiai előkészítés után történik. A tanulók figyelme könnyen elterelődik a tanítási órán folyó munkáról, és ezen csak részben segít a fentebb megjelölt, olykor igénybe vett tanulói tevékenység. 2. Az ismeretanyag feldolgozása beszélgetéssel frontális osztálymunkában Bevezetésül az elmúlt földrajzórára hivatkozunk, amikor olvasmánytárgyalás keretében a Magas-Tátrával ismerkedtek meg a tanulók. Elhelyezzük a Magas-Tátrát Csehszlovákia területén, majd kitűzzük az óránk célját: — Melyik tájhoz tartozik a Magas-Tátra? — Ma megismerkedünk a Kárpátok vidékével úgy, hogy összehasonlítjuk azzal a tájjal, ahol mi lakunk, az Északi-középhegységgel! Közben felhasználjuk azt, amit a múlt órán a Magas-Tátráról olvastunk. A világos célmegjelölés, majd továbbiakban az újabb és újabb problémák felvetése biztosítják, hogy tanulóink tudatosan vesznek részt abban a munkában, ami az új ismeretekhez vezeti őket. — Hasonlítsuk össze a két hegység magasságát a térkép segítségével! A tanulók az atlaszban Csehszlovákia térképét nézik, amelyen Magyarország is látható. Itt a Kékes és az Istállóskő magasságát is megtalálják. Ezt összehasonlítják a Kárpátok területén feltüntetett két magassági számmal, a Magas-Tátra és az Alacsony-Tátra legmagasabb pontjával. Megállapítják a magasságban mutatkozó különbségeket. Levetítjük a Magas-Tátra egy részletét bemutató, az előző órán már látott 79. színes diát. Ezzel egyidőben nézzék meg tanulóink a tankönyv 11. színes képén a Mátra hullámos felszínét is, és a kettőt hasonlítsák öszsze. A Magas-Tátráról olvasottak és a Mátráról tanultak alapján a két kép mondanivalója világos lesz. Kérdésünk ezért ennyi legyen csak: Mi a különbség a két hegység között? Az összehasonlítás eredményét egy tanuló ismertesse. Különösen emeltessük ki (ha szükséges egy-egy kérdés beiktatásával) a Mátrával szemben mutatkozó magas csúcsokat, meredek gerinceket, mély völgyeket. A tanuló megállapításait értékeljük, s amennyiben hiányos, egészíttessük ki. Mivel itt korábban szerzett ismeretek ellenőrzése, sőt alkalmazó ellenőrzése történt, osztályozzunk. Ez a mozzanat azonban ne szakítsa meg a munkánk menetét, és az osztályzatot csak az óra végén közöljük a tanulókkal. A Magas-Tátra felszínéről, formáiról megállapított jegyeket terjeszszük ki a Kárpátok területére, majd általánosítsuk és vonatkoztassuk a magas hegységekre! — Amit a Magas-Tátráról tanultunk, azt elmondhatjuk a Kárpátok nagy területéről. Nézzétek meg pl. a tankönyvnek azt a képét, amelyen az 8* 115