Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

hogy túlságosan leegyszerűsítsük a közlést. Mutassunk rá arra is: az ember a közléssel mindig többet akar elérni, mint a puszta megértést. Éppen ezért az érzelmi hatást közvetítő elem is fontos, nem hagyható ki sem beszédünkből, sem írásunkból. Az érted aggódom és a miattad aggódom formák pontos elkülönítése is pl. nem azért fontos, mert a nyelvi kifejezés így vagy úgy értelmetlen lenne, hanem azért, mert a miattad aggódom kifejezésnek pejoratív hangulati tartalma van; s ez itt pontosan elhatárolható. Néha nemcsak hangulatilag, hanem logikailag is hiányos a közlés a határozók nélkül. Pl. egy ilyen értesítés: „Érkezem" időhatározó nélkül értelmetlen. Mikor? Bővítsük tehát, tegyük tartalmassá a közlést a megfelelő határozóval! Sajnos, a szintézisnek ilyen példáit nagyon ritkán láthatjuk az órákon. Pedig az eredményes munka érdekében több önállóságot kell biztosítanunk tanulóinknak a határozók elemzésében is. Az önálló munka a tanulói aktivitásnak elengedhetetlen feltétele. Az pedig még nem önállóság, ha tanulóinkkal csak közös feladatokat oldatunk meg. Adjunk hát több lehetőséget a szintézisre, az önálló mondatszűkítésre, bővítésre! így lesz valóban világossá a gyermek előtt, hogy a határozó nem egyszerűen mondatrész; azaz nyelvtani fogalom, hanem a pontos közlésnek nélkülözhetetlen eleme. És amíg megtanulja a határozók kategóriáit, gyakorolja azt is ,hogy gondosan és pontosan mérlegelje az egyenlőségeket és a különbözőségeket, és igen sokat fejlődik gondolkozási készsége. Mennyiben? összegezve mondandónkat megállapíthatjuk: 1. Mivel egy-egy rag többféle határozót is kifejezhet, a tanuló azzal, hogy különbséget tesz az azonos raggal ellátott határozók között, differenciálni tanul. 2. Megtanulja azt, hogy a külső forma mögött a tartalmat keresse, mert másképp nem tud helyesen differenciálni. 3. Fejlődik lényeglátó képessége, mivel a közlendőből ki kell emelnie a lényegest. 4. Az összefüggések felismerésére is nevelünk, amikor a határozókat szerkezetekben illetve összefüggésekben elemeztetjük. Sokrétű tehát a feladatunk a határozók tanításakor. Sajnos, sokszor még több éve tanító levelező hallgatóink sem látják ezt tisztán. Ha a határozók tanításával kapcsolatos feladatokról kérdezzük őket, legtöbben csak ennyit látnak belőle: azért tanulják a gyerekek a határozókat, hogy azokat felismerjék, hogy azokat elemezni tudják. Igaz, hogy a határozók tankönyvi feldolgozása minden kategóriában azonos logikai menetet követel, de ilyen egyrétű anyag esetében ez nem is lehet másként. A gyakorlatok, a feladatok azonban figyelmeztetnek minket arra, hogy a sablonos mögött meg kell keresnünk az egyedit, és az egyes határozók elemzésénél erre is fel kell hívnunk a figyelmet. A határozók megtanításának fontos feladatát csak így teljesíthetjük, és csak így töltheti be a határozók tanítása fontos szerepét a gondolkozás fejlesztésében is. 108