Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

is igen hajlamosak arra, hogy a kényelmesebb, az egyszerűbb gondolkodás útját járva csak a formai elemekből induljanak ki. A mondatrészek területén ez teljesen járhatatlan út. A mondatrészek, különösen a bővítmények nem különülnek el egymástól élesen. A sok érintkező esetben a tanulók csak logikus következtetéssel tudnak eligazodni, annál is inkább, mivel a jelölt viszony nem mindig fedi a logikai viszonyt. (Gondoljunk pl. a határozói tárgy vagy a dat. possessivus eseteire!) A mondatrészek között a legtöbb problémát a határozók tanítása jelenti, mivel itt van a legtöbb határeset, és itt a legerősebb a differenciáltság. Éppen emiatt nagyon lényeges, hogy már az egyszerű mondat szerkezetének kezdeti vizsgálatakor világosan megértsék a tanulók mindegyik mondatrész szerepét. így mutassuk meg. bogy a határozónak az a szerepe, hogy kifejezze a cselekvés, történés stb. körülményeit. Tisztázzuk a tanulókkal a „körülmény" fogalmát! Ezután világítsunk rá arra, hogy ha világosan akarjuk látni egy-egy határozó szerepét a mondatban, akkor azt kell mindig pontosan tisztáznunk, hogy milyen körülményre utal. Pl. ebben a mondatban: Hazánkban sok természeti szépséget találunk — a „hazánkban" mondatrész azt mutatja meg, hogy hol megy végbe a cselekvés, vagyis a cselekvés helyét határozza meg. De már más a helyzet ebben a mondatban: Ezekben a természeti szépségekben hazaiak és külföldiek egyaránt gyönyörködnek. Itt — bár a rag mindkét esetben ugyanaz — a szépségekben határozó nem a cselekvés helyét jelöli meg. (Az továbbra is: hazánk!). Nyilvánvaló, hogy éppen az alaki megegyezés folytán jelenthet problémát, hogy ugyanaz a rag illetve kifejezőeszköz igen sokféle határozót is jelölhet. Sok hasonló példán világítsuk meg ezt a tényt! Pl.: Édesanyára gyönyörködik az új lakásban. Ebben a mondatban a határozó kifejezheti a cselekvés konkrét helyét, de jelölheti a gyönyörködés tárgyát is. — Egyértelmű a szerepe viszont ebben a mondatban: Édesanyám gyönyörködik az új lakásban ékeskedő szép bútorban. Sok analóg példa elemzése után már nem fog nehézséget jelenteni, hogy pl. a látogatóba jött szerkezet határozói tagjáról felismerjék a tanulók, hogy a cselekvés célját jelöli. Az alaki elem azonossága miatt okozott problémát ennek a mondatnak az elemzése: Lelkesedéssel készülünk az ünnepélyre. Eszköz-, mód- vagy állapothatározó van-e a mondat elején? A tanulók véleménye megoszlott. Végül tisztázták: nem a ragot, hanem a tartalmat kell figyelni, és akkor világos, hogy a lelkesedés nem lehet a készülődés eszköze. Viszont egyaránt utal a készülődök állapotára és a készülődés módjára. Egyik tanításon ennél a mondatnál akadtak meg a tanulók: Petőfi verseivel és karddal küzdött a szabadságért. Nem tudtak dönteni, hogy a verseivel és karddal határozó társ- vagy eszközhatározó. Egyikük így indokolt: társhatározó, mert hozzátehetem, hogy együtt! Ez bizony helytelen, formális okoskodás. Itt is a tartalomból kellett volna kiindulni! Figyeltessük meg: társa vagy eszköze volt-e a költőnek a küzdelemben a vers és a kard. Vagy mindkettő?! 105