Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

AZ ORFF-FÉLE HANGSZEREK ÉS AZOK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI NAGY MIKLÓS Carl Orff német zeneszerző neve ismert szerte a világon, mint számos színpadi mű szerzője, de főként mint a rendkívüli népszerű „Carmina Burana" alkotója. 2895-ben született Münchenben, zenei tanulmányainak befejeztével német operaházakban működik, mint korrepetitor és karmes­ter. Monteverdi-operák átdolgozásával tűnik ki, melyet több önálló opera, színpadi játék és oratórium követi. „A hold" (1939—42), „Az okos lány" (1942), „Antigoné" (1949), „Trionfi" stb. Kevesen tudják, hogy több mint három évtizede munkálkodik a zene­pedagógia területén, foglalkozik a gyermekek zenei nevelésének problé­májával. Megalkotta ötköteteis Schulwerk-jét, amelyben az elemi zenélés (Elementarmusik) alapelveit tükröző kompozíciók, etűdök, gyakorlatok so­rakoznak a S—M kisterces (Rufterz) apró dalfeldolgozásoktól a nagyobb lélegzetű, sok hangszert igénylő művekig. Az „Orff-Schulwerk" nem mód­szer, hanem koncepció, példatár, modell, ötlethalmaz, amelyet hazáján, a Német Szövetségi Köztársaságon kívül Angliában, Belgiumban, Hollandiá­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Görögországban, Portugáliá­ban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, egyéb dél-amerikai államok­ban, újabban Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában és a Szovjetunióban alkalmaznak invenciózus zenetanárok az adott ország nép­dalai és nemzeti sajátosságai ötvözetében alsó fokú zenei nevelés céljára. Salzburgban intézet működik az „ORFF-INSTITUT", ahol munkatársaival dolgozik együtt és képezi módszere tanárait. Különböző időtartamú kurzu­sokat tartanak, melyre a világ minden tájáról érkeznek érdeklődő szak­emberek. (Magyarországról 1964: Dimény Judit, 1966: Friss Gábor vett részt nyári kurzuson, de Péter József és Dobrai István is tanulmányozta az itt folyó munkát.) Célja az aktív zenélés iránti érdeklődés felkeltése, a zenei elemek — hangsorok, funkciók, zenei formák stb. —- tudatosítása játékos és szórakoz­tató formában. Alapelve a mozgás (ritmus), a szöveg, az ének és a hang­szeres játék egységének, mint egy modern Gesamtkunstwerknek (egyete­mes műalkotás) megteremtése. Gyakorlatain keresztül igyekszik felszaba­dítani a gyermeket merevségei, szögletessége és gátlásai alól (különösen a pubertás időszakban jelentős). Szabad teret enged a gyermek zenei fan­táziájának, ezáltal a zenei nevelés kezdeti fokán elindítja az improvizálási készség fejlesztését. Gyermekmondókákra improvizálnak ritmust, majd 97-

Next

/
Thumbnails
Contents