Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Mivel Ek — - • ß - v 2 = - • k • T , 2 2 nyilvánvaló, hogy állandó T hőmérsékleten v 2 is állandó lévén > l és k hő­mérséklettől független adat. Ezek szerint a csillaggal jelölt (*) egyenletünk jobb oldala állandó hőmérsékleten valóban állandó, amit bizonyítani akar­tunk. Végül még egyetlenegy összefüggést írunk fel, s ezzel az új anyag tárgyalását be is fejezem. Az előzőekben azt látták, hogy egy « tömegű molekula átlagos kine­tikus energiája ideális gázok esetén: E k = -'k-T. 2 A termodinamika I. törvényét a következőképpen fogalmaztuk meg: egy rendszerben levő ideális gáz belső energiája mindig egyenlőnek tekint­hető a rendszerben levő molekulák kinetikus energiáinak összegével. Ha tehát a rendszerünkben levő összes molekula száma N, akkor a belső ener­gia értéke U = — • k • N > T . 2 Ez azt jelenti, hogy a rendszer belső energiája csak az abszolút hőmérsék­lettől függ, azzal arányos, és független az, anyagi minőségtől. Más megfo­galmazásban azt mondhatjuk, hogy a gázok abszolút hőmérséklete a gáz­molekulák hőmozgásából származó átlagos kinetikai energiájával arányos mennyiség. Végül könnyen választ tudunk adni arra is, hogy mi tulajdonképpen a hő. Annak idején Levezettük, hogy ha egy rendszer egyik állapotából úgy jut el egy másik állapotába, hogy közben a térfogata állandó marad (dV 7 0), akkor külső munkavégzés nincs (L = 0). A termodinamika I. tör­vénye (^U = Q + L) egyszerűbb alakú lesz: AU = Q, Ebből nyilvánvaló, hogy a hő energia jellegű mennyiség az energia egyik fajtája. III. összefoglaló megjegyzések A mai óra anyagának ismerete után a következő megállapításokat te­hetjük: 1. A szabad szemmel nem látható molekula állandó mozgásban van min­den hőmérsékleten. 2. Az anyag részecskéinek mozgása akkor szűnne meg, ha a hőmérsék­lete elérné az abszolút zérus pontot. Ez viszont a jelenlegi tudomá­88-

Next

/
Thumbnails
Contents