Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

másik esetiben nem is vesz részt személy szerint benne, mert ekkor is hallja és látja, hogy mi az, amit tudni kell, vagy amit esetleg pótolni kell, mert ezt újra meg újra kérdezik azért, hogy később mennél kevesebb fennakadása legyen az ismeretekben való előrehaladás folyamán. Ezért a permanens ismétlés megfelelő szakaszában teljes mértékkel értékelhető és osztályozható a tanuló tájékozottsága. 4. A negyedik fajta felidézési forma, amellyel a gyakorlatban szintén találkozunk, az aktuális ismétlés. Az aktuális ismétléssel olyan ismereteknek és műveleteknek a felidézésére szólítjuk fel a tanulókat, amelyekre az új anyag feldolgozása során szükségünk lesz ahhoz, hogy egyrészt az új összefüggéseket megértsék, másrészt pedig, hogy ezen összefüggések felfedezésében ők maguk is önállóan tevékenykedni tudjanak. Aktuális ismétlésként idézhetjük fel ,,A háromszög szögeinek összege 180°" című tétel igazolása előtt az egyállású, s váltó és kiegészítő szögekről tanultakat. Ennek megfelelően rajzoltatunk ilyen szögeket különböző helyzetekben, majd mi is rajzolhatunk, és a tanulókkal felismertetjük őket, közben megkérdezzük azt is, hogy milyen szögeket nevezünk egyállású, váltó stb. szögeknek. Végül közöljük a tanulókkal, hogy ezekre az ismeretekre kell gondolnunk a következő feladat megoldása közben, mert a megoldás kulcsát ezek jelentik. „Mátyás központosított királyi hatalmának megvalósítása" c. téma feldolgozása előtt tájékoztatjuk a tanulókat a tételről, és arra hívjuk fel a figyelmet, hogy foglalkoztunk már egy uralkodóval, akinek hasonló gondjai voltak, mint Mátyásnak. Érdemes tehát felidéznünk azokat az intézkedéseket, amelyeket az ő uralkodásának tárgyalása kapcsán annak idején megismertünk. Róbert Károlyra kell gondolnunk és próbáljunk ezekre a kérdésekre válaszolni: Hogyan szilárdította meg királyi hatalmát Róbert Károly? Milyen nehézségeket kellett leküzdenie? Miért kellett ezt is, azt is? Hogyan küzdött meg a nehézségekkel? Mi lett az eredménye az egyik és a másik sikeres intézkedésnek? Most már nézzük, hogyan foghatott hozzá Mátyás is központosított királyi hatalmának megvalósításához. Az olvadás és fagyás tárgyalása előtt annak lényegszerű megértése céljából kérdezhetjük ismétlésként a következőket: Milyen halmazállapotú anyagokat ismerünk? Hogyan mozognak a különböző halmazállapotú anyagok molekulái? Hogyan az egyik, a másik, a harmadik? Milyen változás történik a molekulák mozgásában, ha melegítjük az anyagot? Milyen hatással van ez a térfogatra? Majd közöljük, hogy ezen ismeretek alapján fogjuk megvizsgálni az olvadás és fagyás jelenségét. Aktuális ismétlésnek tekintjük az V. osztály biológiai óráján azt a részletesebb tájékoztatást, amelyet a házinyúl tárgyalása előtt részint 75-