Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

A VI. osztály földrajzóráin a Nyugat-Európa c. témakörben a következő tartalmú kérdések javasolhatók permanens ismétlésképpen: Milyen tényezők határozzák meg egy ország, táj, vidék éghajlatát? Milyen hatása van az egyiknek, a másiknak? Nevezz meg vidékeket, ahol az egyik, a másik, a harmadik hatás érvényesül. Hányféle éghajlatot különböztetünk meg a mérsékelt égövben? Mi a jellemző az egyikre, a másikra, a harmadikra? Milyen időjárási elemeket szoktunk vizsgálni egy táj éghajlatának megállapításánál? A permanens ismétlés is legalább annyira általános ma már a gyakorlatban, mint akár az egyéni feleltetés vagy akár az óra eleji osztályfoglalkoztatás. A puszta utánzók kezében azonban ez az eljárás is képtelen megoldásokhoz vezet. Nem egy nevelő csak arra gondol, hogy legyen permanens ismétlés, és kérdezzünk az óra elején frontális feleltetés formájában a régebben tanultakból is néhány fontosat. A hangsúly tehát azon van, hogy kérdezzünk, továbbá azon, hogy fontosat, végül, hogy az egész osztálytól kérdezzük azt, amit fontosnak ítélünk. Akik keresik a permanens szó jelentését is, azok az állandóságnak és folyamatosságnak is próbálnak eleget tenni, és így több órán kérdezik ugyanazt. A konkrétan megfigyelt eljárásokról való beszélgetés és vita közben azonban legtöbbször itt is kiderül, hogy a tevékenység végrehajtását nem előzi meg kellő mérlegelés a permanensül ismétlendő anyag gondos kiválogatását, helyes csoportosítását és az egyes órákra való gazdaságos elosztását illetően. A problémát az adja, hogy minden fontosat nem lehet belezsúfolni a permanens ismétlés keretébe. Ugyanakkor több órán kell kérdezni ugyanazt a többszöri felidézés szükségességéből adódóan. A „többször ugyanazt" elvből pedig az következik, hogy csak bizonyos ismeretanyagrész ismétlésére kerülhet sor. Bizonyos fontostól el is kell tekintenünk a permanens ismétlés alkalmazásában. Ez a szükséges eltekintés azonban nem mindig megfontolt. Gyakran részesül mellőzésben olyan ismeret, amely a felidézett sorba belekívánkozik, máskor felidézésre kerül olyan is, ami mellőzhető volna. A nevelők arra a kérdésre, hogy ha már ezt és ezt felidéztette, miért nem fejeztette be a sort, azt válaszolják legtöbbször, hogy erre nincs idő. Ha pedig azt mondjuk, hogy ezt vagy azt el lehetett volna hagyni az egyik feladat teljesebb megoldása kedvéért (hogy legalább az egyik legyen teljesebb értékű), akkor arra hivatkoznak, hogy amit kérdezett, az mind fontos. A különböző feladatok élesebb szétválasztásának igényét említve előszeretettel védekeznek a tanárok azzal, hogy elvégre módszertani szabadság van; ennyire nem lehet megkötni a nevelők kezét. A simább vitatkozó pedig úgy nyilatkozik meg, hogy nyilván így is jó 73-