Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

c) Az egyéni feleltetés ismétlő funkciójának elmosódását vonja maga után az a jelenség is, amikor a tanuló szokatlan megfogalmazásban kapja a tanult anyag beszámolására felszólító kérdést. Érdemes megfigyelni két egymás után következő órán azt, hogy miképpen fogalmazza meg a problémát a tanár akkor, amikor hozzáfognak az új anyag feldolgozásához, továbbá akkor, amikor ezt a kérdést a vázlatban is rögzíti és akkor, amikor a tanulót felelésre szólítja fel. Nem egy tanár abban a tévedésben van, hogy ha módosít a kérdéseken, akkor a tanulókat önállóbb gondolkodásra készteti. Ez önmagában igaz, de a problémát idő előtt bonyolítani egyet jelent a probléma elködösítésével, különösen a problémában most tájékozódó számára. Az egyéni feleltetés egyéb problémái nem érintik közelebbről a számonkérés ismétlő jellegét, ezért a velük való foglalkozást mellőzzük. 3. Az ismétlő kérdések az óra eleji számonkérés egy harmadik fajtájához visznek közel bennünket. Ahhoz, amelyet általában „permanens ismétlés" néven szoktunk emlegetni. A permanensül ismételt anyagrész lehet fogalmi rendszer, törvényszerűségek bizonyos köre, műveletsor stb. Ezt az ismétlés-formát az alsó tagozat egyszeregy-gyakorlásának analógiája alapján szaktárgyi egyszeregynek is szokták nevezni. Ennek keretében főképpen olyan ismeretek és műveletek felidézésére, illetve gyakorlására kerül sor, amelyek a szaktárgy szempontjából különösen fontosak; mert alkalmazásukra lépten-nyomon szükség van. Könnyed felidézésüket és felhasználásukat beleépítjük a vegyes típusú óra eleji munkába. Általában az egyéni feleltetés után szokott rá sor kerülni, de beiktatható az óra eleji osztályfoglalkozás keretébe is, máskor pedig aktuális ismétlésként is szerepelhet. Legtöbb esetben frontális jellegű, és jól kidomborodik benne az ismétlő funkció. Alkalmazásának általános elvei megegyeznek az óra eleji osztályfoglalkozásokéval. Bizonyos rendszerre törekszünk itt is. Ezért a kérdések logikus összeállítása és gondos megfogalmazása, valamint a különböző anyagrészek témákon belül arányos elosztása stb. igen szorgalmas és körültekintő tanári munkát kíván. Azok az anyagrészek, amelyeket a permanens ismétlés keretében felidézünk, nem kapcsolódnak szükségképpen a tárgyalt, vagy az előző órán feladott anyagrészhez. Ezt jó a tanulók számára is tudatossá tenni, hogy fölöslegesen ne keressenek kapcsolatot aközött, amiről szó volt, vagy amiről szó lesz, és aközött, amit permanensül kérdezünk. Az iskolai munkában tudatosan részt vevő tanuló ugyanis önkéntelenül is törekszik kapcsolatteremtésre, s ha ez nem áll fenn, akkor valamiféle formális vonatkoztatásban keres megnyugvást. Fontos elv az is, hogy a permanens ismétléskor se csupán a mechanikus emlékezetet foglalkoztassuk. így pl. még az alsó tagozatos egyszeregy frontális gyakorlásában is érvényesítsünk olyan szempontot, amely 71-