Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

győződtünk meg iskolalátogatásaink, tapasztalatgyűjtésünk során, de az Egri Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszéke által kezdeményezett első iskolatelevíziós táj értekezleten [31], valamint az első országos iskolatelevíziós konferencián (Bp. 1965) is. A pedagógusok elismeréssel szólnak az iskolatelevízióról, de alig van olyan, aki ne beszélne az iskolatelevíziós órákra való felkészülés nehézségeiről. Hasonló képet mutat a IV. éves főiskolás hallgatók beszámolója is, melyet falusi tanítási gyakorlatuk után vázoltak elénk. Valóban speciális módszert kíván-e az iskolatelevízió? Már számos utalás történt az előzőekben a filmre. Az iskolatelevízióval kapcsolatban is a filmet, a film iskolai felhasználásának módszerét idézzük. A kettő ugyanis rendkívüli módon hasonlít egymáshoz. Az iskolatelevíziós óráknak is elengedhetetlen feltétele a tanmenetbe való beépítés, ezzel a tervszerűség biztosítása. Ehhez komoly segítséget nyújt az iskolatelevízió által kiadott — egyre színvonalasabbá váló — tantárgyankénti tájékoztató füzet, mely egyes tárgyaknál akár irányító tanmenetnek is beillik. Az előkészítéssel kapcsolatban a következő feladatai vannak a pedagógusnak: alaposan meg kell ismernie, hogy a közvetítendő anyagrész hogyan kapcsolódik az általa már megtanított anyaghoz. Fel kell tárnia az összefüggéseket. Elő kell készíteni a segédeszközöket (pl. magnetofon, térkép, lexikon, szótár stb.), a megértést elősegítő táblai vázlatot kell készíteni. Már előre ki kell adni a gyerekeknek a megfigyelési szempontokat. Elő kell készíteni a termet. A televíziós óra is hasonlóképp a filmes órához, három fő mozzanatból áll: előkészítés a műsor megnézése feldolgozás Ismeretes, hogy a televíziós adás 5—10 perccel az órakezdés után kezdődik meg. Ezt az időt arra kell a nevelőnek felhasználni, hogy az adás idején a tanulók a megadott szempontokra koncentrálják figyelmüket. Röviden kapcsolatot kell teremteni a már tanult anyagrésszel. A 20—25 percig tartó adás idején jegyeznie kell a pedagógusnak a fontos csomópontokat, a felmerülő problémákat. Figyelnie kell nemcsak a televíziót, de az osztályt is, a tanulók reagálását stb. A televíziós tanár felszólítását is segítenie kell a pedagógusoknak, és ugyanakkor ellenőriznie is szükséges, hogy a felszólított tanuló helyesen válaszolt-e a televíziós tanár kérdésére. Aktivizálni kell az egész osztályt az osztályhoz intézett kérdés esetén. Hisz ilyenkor a televíziós tanár gondolkodási időt ad, kivárja a reagálást és csak utána közli a helyes választ. Az osztálytanárnak kell gondoskodni az esetleges fegyelmezésről is, de pl. műszaki hiba esetén a tanítás folytatásáról, illetve befejezéséről is. Az óra hátralevő 20—25 percében, az adás után a gyerekek reagálásából kell kiindulnia a látottak, hallottak feldolgozásának. Segíteni kell a fogalmak tisztázását, rendszerezését, rögzítését. Lehetőleg a friss élményanyaghoz kell kapcsolni a házi feladatot is. ,,A peda47