Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

kellemes illatúak, de 3—4 nap múlva már összecsukódnak és a víz alá húzódva érlelik meg terméseiket. Az egri melegvizek legismertebb és legelterjedtebb növénye a tündérhináríélék egyik faja, a Cabomba caroliniana A. Gray., mely szintén a Nymphaeaceae családba tartozik. Finoman szeldelt víz alatti leveleik révén a kabomba fajok a legkedveltebb akváriumi növények közé tartoznak. A szár csomóin kettesével helyezkednek el a levelek. Virágaik a levélhónaljban rövid kocsányokon fejlődnek, aprók, fehérek, háromtagúak. Az év minden szakában találunk virágzó példányokat. A nagy fény igényű növény a fény szegény helyen elsatnyul. Annak ellenére, hogy a lágy vizet szereti — egyes leírások szerint —• a keményebb egri vízben igen jól tenyészik, és a mélyebb vizekben hatalmas méreteket ér el. Hőigénye 18—28 C fok, hazája Észak-Amerika keleti és déli része (Carolina). A ligetszépefélék (Onagraceae) családba tartozó tóalma, Ludwigia alternifólia L. természetes előfordulási helye az USA keleti része, Pennsylvania és Delaware államoktól délre egész Dél-Karolináig. Évelő, kétéltű mocsári növény, erősen elágazó szárral. A felváltva álló levelei széles vagy keskeny lándzsásak, mind a két végükön hegyesek, kb. 3—5 cm hosszúak és 5—15 mm szélesek, rövid nyélbe keskenyednek el. A levél felső ljapja olajzöld, az alsó része vöröses, ibolyás. A szár csomóinál gyökerek képződnek. Már 1940-ben gazdagon népesítették be a medencéket fejlett példányaikkal. A szubtrópusi vidékekről származó növény hőigénye 18—25 C fok. A ludwigiák vöröses levélfonákukkal, sajátos alakjukkal, mint kis ékszerdarabok emelik az akváriumok értékét. A hazai Ludwigia palustris (L.) Elliot is jól fejlődik itt. A süllőhinárfélék (Haloragaceae) családba tartozó fajok főleg mérsékeltöviek, amivel magyarázható, hogy a melegebb vizekben való nevelésük igen sok körültekintést kíván. Finom száraikon örvösen álló, teljesen szabdalt, tűszerű leveleket viselnek. Két faj előfordulásáról kell említést tennem, az egyik hazánk természetes vizeiben is megtalálható, a füzér es süllőhinár (Myriophyllum spicatum L.), a másik a karcsúbb és élénkebb színű Myriophyllum brasiliense Cambessedes. Hazája főleg Brazília, Uruguay, Argentína, Chile. A szép új növények létrehozása érdekében a fiatal hajtásokról kell rendszeresen dugványózni őket. így válik lehetővé, hogy télen is szépen díszlenek ,a melegvizekben. Hőigényüknek 25 C fok még megfelelő, kedvelik a mélyebb vizeket. A szép sárga virágú vízen úszó tündérfátyolnak Nymphoides peltata (Gmel.) O. Ktze. (Gentianaceae család) az ittlétéről már csak feljegyzések vannak. A tátogatok (Scrophulariaceae) családját néhány növény képviseli az egri vizekben. Az egyik a Bacopa amplexicaulis (Pursch) Wettstein, a másik az Ambulia sessiliflora (Blume) Baill., [Limnophila sessiliflora (Vahl.) Bl.]. A bakopa kipusztult, de az ambuliát még — amint azt már említettem is — kiirtani sem lehet a strandfürdő nagy úszómedencéjéből. Az ambulia hazája India, Indonézia, Japán. Egerbe Miskolc-Tapolcáról került 1940-ben. A víztükör közelében levő levelei 4—7 örvben helyezkednek el, 1—2 cm hosszúak és 1—1,5 cm szélesek. Finom osztottsággal 405-