Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

AZ EGRI MELEGVIZEK NÖVÉNYEI SUBA JÁNOS „Rendkívüli jelenségnek lehetnek tanúi néhány napig az egriek. A fürdő egyik díszmedencéjében virágot hozott a Victoria regia, vagy más néven a „brazíliai tündérrózsa" — írja Kovács István a Népújságban megjelent közleményében (1955) [11]. Két évvel később Juhász Lajos ad hírt egy újabb nevezetes eseményről: „Ritka látványosságban van részük az egri városi fürdő látogatóinak: az óriási platánfák mellett húzódó ún. Vizes-árokban nyíló tüskéslevelű tündérrózsa, tudományos néven Euryale ferox, szép virágaiban gyönyörködhetnek" [7]. A közle­mény a végén felhívja a figyelmet a Victoria regia közelgő virágzására is. Számos ehhez hasonló cikkben számoltak már be az egri melegvíz növényeiről. A természetszerető közönség felfigyelt és érdeklődéssel várta az újabb híreket. Az egri melegvizek eredetét kutatva a harmadkorba (eocén) kell visszamennünk, amikor a terület triász mészkőrétegei északnyugat-dél­keleti irányú törések mentén a mélybe süllyedtek. Ezek a törésvonalak és főleg a keresztezési pontjaik nyitják meg az utat a mélyben levő víz számára. A felszínre, mint langyos források jutnak, mert a mélyből (5—700 m) feltörő meleg, profundalis elemekkel elegyedett karsztvíz, a felsőbb rétegek hidegebb vizével keveredve lehűl. A források a rádió­aktív, egyszerű termális vizek közé tartoznak. Jelenleg 51 forrás és né­hány kút biztosítja a városi vízellátást és táplálja az egri fürdők meden­céit. Az elmúlt években az Andornaktálya mellett fúrt kút kénes vizét is bevezették, melynek hőmérséklete a beömlési helynél 42—48 C fok körül mozog. Ez a forrás a növénymedencék vizét nem táplálja. Az itt közölt táblázatban az egyes forráscsoportok vizeinek fontosabb tulajdon­ságait foglaltam össze, melyek a trópusi növények megtelepítése szem­pontjából lényegesek. (1. táblázat.) Feltűnő a vizek gazdag mésztartalma, amely a víz keménységét is kialakítja. Ennek megfelelően az közepesen keménynek és keménynek mondható. Ez ugyan nem a legkedvezőbb minden növény számára, de jól elviselik és állékonyságukat, tartósságu­kat, szállíthatóságukat fokozza. A magasabb széndioxid-tartalom fokozólag hat a fotoszintézisre, ami a növények gyors növekedésében nyilvánul meg. A meszes vizekben kialakult a széndioxid mennyiségét szabályozó mechanizmus: 395-

Next

/
Thumbnails
Contents