Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

tos növénytakarójában legjellegzetesebb színfolt a laza, meszes futóhomok Festuca vaginata gyepje árvalányhajjal és Fumana procumbens-sel. Borhidi véleménye szerint e szép homokpusztai gyep a Festucetum vaginatae arrabonicum-hoz sorolható. Örtilos környékén már erősen kisavanyodik a homok és a tömeges Corynephorus canescens mellett jellegzetes az atlanti elterjedésű Teesdalia nudicaulis. A homokterület talajvízhatás alatt álló részén hatalmas ligeterdők terülnek el (Zsigárdi erdő), a pangóvizes részeken szép égerlápokkal. Sormás környékén a homokterület fűzlápjában él a tőzegeper (Comarum palustre), nedves homoki gyepben a Spiranthes aestivalis. A Mura és Dráva mentén élő ártéri erdők viszonylag egyhangúak, annál érdekesebb a hordaléknövényzet, dealpin elemekkel (

Myricaria germanica és Selaginella helvetica) és a kiöntések gazdag hínárnövényzete (Hippuris vulgaris és Stratiotes aloides tömegesek). Délnyugat-Dunántúl florisztikai növényföldrajza Míg a területi keleti határa, a Zalai-dombvidék természetes határa egyben flórahatár is, a délnyugati és északkeleti határ mesterséges. Délnyugaton az országhatár szabott korlátot vizsgálódásainknak, északon pedig a Vasi-dombvidék flórájának kutatójával, Jeanplong Józseffel való megállapodás alapján jelöltük ki a kutatás határául a Rába folyót és a Zalakönyököt Kárnmal összekötő egyenest. A továbbiakban megadjuk a terület florisztikai növényföldrajzi beosztását: A terület és egyben Magyarország legnyugatibb kiszögellése az ún. Vendvidék, vizsgálataink alapján a kelet-alpesi flóratartomány (Noricum), stájer flórajárásához (Stiriacum) sorolható. Bár csak dombvidék, legalább annyi dealpin eleme van, mint a sokkal magasabb Kőszegi-hegységnek és Soproni-hegységnek. Ilyenek: maga .az itt természetesnek tartott lúcfenyő és vörösfenyő, a lúcfenyvesekben és erdeifenyvesekben élő havasi éger (Alnus viridis), Blechnum spicant (szórványosan az Örségben is), Alchemílla xanthochlora, Pyrus austriaca, Gentiana asclepiadea, Arnica montana, Polygala nicaeensis (typus), Carex canescens. A Matteuccia struthiopteris a Noricum hazánkba nyúló kis területein kívül csak a Kárpátok idetartozó darabján, a Zempléni hegységben van meg. A Teucrium scorodonia, bár csak a Vendvidéken él hazánkban, nem dealpin jellegű, hanem atlanti elterjedésű faj. A kelet felé csatlakozó Nyugat-Dunántúl vagy Alpokalja (Praenoricum) flóravidéke átmenet a kelet-alpesi és a pannóniai flóratartomány között. Voltaképp még teljesen hiányzanak a pannóniai endemizmusok, de a dealpin elemek is megfogyatkoznak. Néhány dealpin és különösen több boreális és montán elem azonban igen elterjedt, így a Vendvidékkel közös Chimaphila umbellata, Galium rotundifolium (tovább a Bakonyig), Moneses unijlora, Stellaria nemorum. Trollius europaeus ssp. demissorum és a Goodyera repens (a Bakonyaljáig), tömeges a csarab (Calluna vulgaris, a Balaton vidékig és Mecsekig), a Lycopodium clavatum stb. A flóravidéknek két flórajárása nyúlik be területünkre: 340-