Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

9. ábra Délnyugat-Dunántúl természetes növénytakarója (Pócs T. nyomán). 1: elegyetlen erdeifenyvesek, 2: lombelegyes erdeifenyvesek, 3: bükkösök, 4: gyertyános-tölgyesek, 5: ligeterdők, láperdők, mocsarak és lápok, 6: cseres tölgyesek, 7: reliktum erdeifenyves és mészkedvelő tölgyes, 8: homokpuszták. I: tűlevelű elegyeserdő zóna, II: bükkös-zóna, III: gyertyános-tölgyes zóna. a bükkösökhöz hasonlóan fontos az illyr, atlanti mediterrán és alpin-balkáni elemek szerepe. Gyakori a Tamus communis, az Örtilos alatti dombsoron megjelenik benne a Lamium orvala és Anemone trifolia nagy tömege. Gyertyános-tölgyesek növénye Dél-Zalában az Erythronium denscanis is (1. 10. ábra). A meredek déli lejtőkön csak extrazonálisan élnek cseres tölgyesek. Rendszerint kiirtották és helyükre szőlőt telepítettek, az 336-