Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Hasonlóan nagyon kevés tudomásunk van a többi bányász pályázóról, Rátz József Sámuelról [58], Franck Mihály besztercebányai „montanisticus"-ról [59] és Lintzmayer Mihályról, az oláhláposi vasércbánya akkori gondnokáról [60]. Nem sokkal több, ;tmit ikafalvi Bárok Dánielről, az erdélyi Bányabíróság (Judicium Montanus) ülnökéről tudunk, aki ebben a beosztásában már nyolc évet működött. Kérvényében nagy lelkesedéssel szólt arról, hogy Erdély milyen sokféle és mennyi természeti kinccsel rendelkezik, amelyeket ,,kémiai úton kinyomozva a haza közös javára lehetne fordítani" [61]. Mint látjuk, a pályázók elsősorban Erdélyből jelentkeztek, s közöttük számosan voltak, akik méltóak lettek volna a tanszékre. Ehelyett azonban a birodalmi elgondolás érvényesült, az udvar a valószínűleg osztrák születésű Moger Károlyt nevezte ki professzornak. A forma kedvéért az ő pályázatát is leküldték a Guberniumnak, hogy a többi pályázóval együtt bírálják el [62], de megértette a Gubernium az udvar kívánságát, s végül az Erdélyben mindaddig teljesen ismeretlen Moger Károlyt javasolták első helyen 700 forintos fizetéssel, másodiknak Bárok Dánielt, harmadiknak Rácz József Sámuelt jelölték, mindhárman bányászati szakemberek voltak, ugyanakkor viszont az élettan és kórtan professzorául 500 forintos fizetéssel első helyen Jntze Mihályt, második helyen Nyulas Ferencet hozták javaslatba [63], A nagyrészt sugalmazott javaslatot az udvar magáévá tette, így megszűnt a kémiai tanszéknek az orvoskarral való szoros kapcsolata, s lehetőség nyílt arra, hogy a tanszék fokozottabban a metallurgia felé fordulhasson, s megvalósulhasson az eredeti célkitűzés szerinti kémiai-metallurgiai iskola. Nem a Guberniumon múlt, hogy végül a lehetőségből nem sok vált valóra. A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy még két pályázó volt, akiknek kérvényét nem terjesztették fel, Balassi Pál orvosdoktorét, mert késve nyújtotta be [64] és Orbán István nagybányai bányamívelőét, mert ,,a Könyörgő semminemű Bizonyság Levelekkel sem pedig a közönséges hírrel meg nem mutattya azt, hogy az Ertz béli Tudományoknak tanítására meg kívántató Tulajdonságokkal bírjon" [65]. (Orbánt sértette az elutasítás, s válaszul a következő évben felterjesztette ,

5a Természet folyásáról" írt művét, hogy a gubernátor „méltóztasson azt meg olvasni és ebéli helyes vagy helytelen tselekedetemet tudtomra tétetni". A könyvrevíziós bizottságnak átadott műről a későbbiekben nem hallunk [66].) Moger Károly professzorsága 1797—1808 Az alatt a több mint tíz év alatt, míg Moger Károly volt a kolozsvári kémiai-metallurgiai iskola vezetője, a tanszék iránya a professzor érdeklődésének megfelelően határozottan természetrajzi irányba tolódott el. Meg kell adni, különösen kezdetben, sokat tett a tanszék f ejlesztéséért, azonban azt sem lehet tagadni, hogy működésének iránya nem egyezett meg az alapításkor hangoztatott elgondolásokkal. Legelőször a kémiai laboratóriumot alakította át, illetve fejlesztette tovább úgy, hogy „a laboratóriumban minden szükséges eszközről gondos312-