Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

órákban legyenek az előadások. Ezeken, meg a kémiai kísérleteken is minden hallgató köteles legyen megjelenni, különben is bizonyos, hogy a kémia az alapja a kísérleti fizikának, ezért mindazokat, akik a fizikát tanulják, előbb kötelesek legyenek kémiát tanulni." Felmerült azonban az is, hogy a jogi stúdiumokhoz csatolják a kémia előadásait, „így elérhető volna az, hogy a hazai tanulóifjúság ezen becses és ritka alkalmat kihasználva, a kémiai ismereteket igénylő hivatalokban és munkakörökben is megállná helyét annál is inkább, mivel a stúdium megnyitja az utat a természeti jelenségek könnyű megél téséhez, s az élvezetes és érdekfeszítő kísérletek rávezetik a tanulóifjúságot a testek sajátságainak és összetételének jobb megismerésére, és arra ösztönzik, hogy elméjét világosítsa, élesítse". 3. Az oktatás módszere. Már az udvar elgondolása is az volt, hogy úgy kell a kiképzést megszervezni, hogy mind a bányászati, mind a gazdasági feladatokat el tudja látni, „ezenkívül a kézműves termékek festésében, az orvostanban, gyógyszertanban, sebészetben s egyéb mesterségekben is ki-ki érdeklődésének megfelelően tájékozódhassák". Etienne javaslata szerint ezt a feladatot csakis olyan valaki tudja ellátni, aki huzamos időn keresztül dolgozott, mint orvos, s a gyógyszerészetben is tevékenykedett. Ezt a javaslatot a Gubernium úgy vitte tovább, hogy a kinevezendő professzor olyan legyen, „aki a kémiát nem csupán az orvosi tanulmányai során mellékesen tanulta, hanem főfeladatként is tartósan foglalkozott vele, s beható ásványtani és kohászati ismeretekkel is rendelkezik". Szükségesnek tartották, hogy a kinevezendő tanár orvos legyen, hogy a fel nem állított kórélettani tanszéknek megfelelő előadásokat is ellássa, egyben a sebészeti stúdiumokat is irányítsa. E vélemény mellett a Gubernium akkor is kitartott, amikor a Lyceum igazgatói tisztét betöltő Jósika Antal báró alapos indokokkal bebizonyította, hogy helytelen ugyanazt a professzort megbízni ennyi, egymástól ennyire távol álló tárgy oktatásával. Legyen a kinevezendő tanár csak a természetrajz és a kémia előadója, javasolta Jósika. Az oktatás módszeréről szólva Etienne hangsúlyozta, hogy a „Stahlféle rendszert Lavoisier tanítása már elavulttá tette", s habár még a legnagyobb egyetemek is a flogista Boerhaave, Lémery, Baumé, Bergman, Scheele stb. könyveit adják a kezdők kezébe, szükséges, hogy a kolozsvári diákok részére modern alapokon álló tankönyvet adjon ki a kinevezendő tanár, hiszen Lavoisier, Fourcroy stb. könyvei csak a gyakorlott kémikusoknak lehetnek megfelelők. A határozott antiflogista felfogás Etienne későbbi működésére is jellemző volt, ami azért is nagyon értékelendő, mert abban az időben még az előkelő külföldi egyetemek egész során Stahl elmélete alapján folytak az előadások. 4. A felszerelés, költségvetés. Az udvar vegytani laboratórium, előadóterem és szertár felépítésének és felszerelésének tervét és költségvetését kérte. Ezeket Etienne el is készítette, fel is terjesztette, de a tervrajzot és az építési költségvetést utóbb kivitelezés végett a tartományi építési igazgatóságnak adták ki, s nem került többet, sajnos, vissza az irattárba. Azt tudjuk, hogy az építkezésre 1362 forint 43V2 krajcárt fordítottak [23], A laboratóriumi felszerelésekre Etienne 431 forint 4 krajcárt irányzott elő. Ez a tervezet tudománytörténeti szempontból is igen érdekes. Egy egészen újonnan tervezett, felsőfokú kémiaoktatásra alkalmas laborató302-