Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

órától kezdve 15 óráig rásüt a nap, és az jelentősen melegíti a víz felszí­nét. Ezen a mérőhelyen legalacsonyabb volt a víz hőmérséklete 3 órakor,, de 3 és 6 óra között még alig emelkedett valamit. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a völgyfenék és a kis tóvá szélesedett patakvíz még árnyék­ban van, és a nap közvetlen sugárzása nem tudja a patakvíz hőmérsékle­tét jelentősen emelni. 6 óra után a direkt napsugárzás hatására 12 óráig: viszonylag erősebben emelkedik a patakvíz hőmérséklete, de 12 órától .15 óráig hiába volt legerősebb a besugárzás, a vízhőmérséklet a forrás felől érkező állandó hidegvíz-utánpótlás hatására mindössze 0,2 °C-t emelke­dett. Majd 15 óra után a patak völgyének ez a kezdeti szakasza ismét ár­nyékba került. A direkt napsugárzás megszűntével a vízhőmérséklet a 2. ábra szerint ismét gyorsabban csökkent, bár hőmérséklete éjfélre sem érté­éi a 3 órai minimumot. A III. mérőhely (a Sziklaforrás) grafikonja megint egyhangú, mert. egyenes vonal, azaz minden mérési időben egyaránt 11,8 °C volt, 3,7 °C­kal magasabb, mint a tőle kb. 1 km-re levő és mindössze 30 m-rel maga­sabban fekvő Szalaj ka-forrásé. Ez a tény amellett látszik bizonyítani, hogy a Sziklaforrás teljesen más tartalékokból táplálkozik, mint a Szalajka­forrás. Az is lehetséges, hogy nem kizárólagosan karsztvizet hoz a felszínre, hanem a mélyből feltörő melegebb víz keveredhet hozzá. Ezt a tényt csak megerősítette az október 15-i ellenőrző mérés, amikor is a Sziklaforrás hőmérséklete pontosan 1 °C-kal magasabb volt, mint a nyári méréskor­Ugyanebben az időszakban a Szalaj ka-forrás hőmérséklete semmit sem változott, októberben is ugyanúgy 8,1 °C volt, mint a nyár folyamán. A IV. mérőhely (Szalajka a Sziklaforrásnál) grafikonja hasonló képet mutatott a II. mérőhelyéhez, azzal a különbséggel, hogy minden mérési időpont hőmérséklete 0,8—1,5 °C-kal magasabb volt, mint a II. mérőhely adatsora. Az V. mérőhely (Szaiajka a Vadászháznál) bár alig 700 m-re fekszik a IV. mérőhelytől, a két állomáson a patakvíz hőmérséklete jelentősen el­tér egymástól. Az egyes mérési időpontokban az V. mérőhelyen 2—3 °C­kal magasabb volt a víz hőmérséklete, mint a IV. állomáson. Pl. 3 órakor és 24 órakor 3,2 °C-kal volt magasabb a Szaiajka vizének hőmérséklete itt, mint a Sziklaforrás betorkollásánál. Ugyanakkor a két mérőhely kö­zötti különbség a déli órákban 2,6 °C-ig csökkent. Az ötnapos átlagban a napi hőmérsékletingás pedig a Vadászháznál a legkisebb, mindössze 2,9 °C, szemben az előző állomások 3,5 °C-ával (II. táblázat). Mindezen változások és eltérések magyarázatát az adja, hogy a két mérőhely között itt iktatódik be a Szalajka-patak futásába a Nagy Piszt­rángos-tó vízfelülete, amely napos, meleg időben sokkal jobban felmeleg­szik, mint a patak vize. (A mérési időszakban a tóparton nem egyszer 24 cC-ig emelkedett a víz hőmérséklete.) A belőle túlfolyó víz melegíti a pa­tak hidegebb vizét. Mivel a viszonylag nagy víztömegű tó éjszaka sem hűl le jelentősen, ezért az V. számú mérőhelyen az éjjeli órákban sem csök­kent a patakvíz hőmérséklete' 13 ÚC alá. A VI. és VII. mérőhelyek adatai és grafikonjai hasonlítanak az V. sz. mérőhely adataihoz azzal az eltéréssel, hogy az V. és VI. mérőhely között általában nagyobb, a VI. és VII. mérőhelyek között pedig csak kisebb hő­mérsékleti különbség van. 278-

Next

/
Thumbnails
Contents