Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Istenmezeje A Madarassy-féle majorsági zsellérek az 1802. évi reguláció óta a majorsági erdőben irtványokat létesítettek, utánuk heted- vagy éppen negyeddézsmát adtak. A telkes jobbágy ok még nagyobb terjedelmű irtványokat hoztak létre. 1857-ben ennek ellenére nem tudták megmondani, vajon a 612 holdat kitevő maradványföld irtvány vagy úrbériség címén került-e birtokukba. Mindenkor szabacion irthattak, irtásföldjeiktől is, meg úrbéri földjeiktől is 1848-ig heteddézsmát fizettek. 1848 után azonban csak a majorsági zsellérek fizették továbbra is a földesuraknak járó szolgáltatásokat. A telkesek azzal érveltek, hogy irtásföldjeik az úrbériekkel összekeveredtek, nem tudják azokat az úrbériektől megkülönböztetni, 1848 után pedig az úrbéri viszonyok megszűntével az irtásföldek után sem tartoznak fizetni. A vitás kérdéseket az 1880-ban kötött megegyezéssel tisztázták. Eszerint az irtásföldek kiterjedését kölcsönösen 612 holdban állapítják meg, azokat maradványföldeknek minősítik, utánuk váltság jár a földesuraknak, de készpénztérítés helyett a maradványföldek felerészét, vagyis 306 holdat a volt úrbéresek visszabocsátják a földesurak birtokába. Kál A Grassalkovitsok, majd Károlyiak nagy határú falujában az 1844. évi tagosítási perben a földesúr igyekezett kivonni magát azon kötelezettségének teljesítése alól, hegy a maradványföldekből új telkeket alakítson. Azzal érvelt, hogy a maradványok terjedelme csekély, s hogy majorsági földek, meg közlegelő elszántasával, tehát foglalás útján keletkeztek, ezért majorságához visszacsatolandók. Az 1847. évi úriszéki ítélet azonban úgy döntött, hogy a 389 hold kiterjedésű maradványföldekből új telkeket kell alakítani. Ha ezen új telkeket zsellérek vállalnák fel, azok száma megfelelően csökkentendő. A per a 48-as forradalom előtt nem nyert befejezést. 1856-ban az uradalom a maradvánj'iöldeket valamennyi telkes között egyenlően kívánta felosztani, a jobbágyok viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy e földek „birtokaránylag" osztassanak fel. Az 1863. évi végrehajtás során utóbbi elv szerint történt a maradványföldek birtokba adása. Kápolna Az egri érsekség birtokán a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után úrbéri regulációt hajtottak végre, ekkor a 27,5 telek helyett 50 telket alakítottak, az új telkek kialakításához az akkori maradványföldeket is felhasználták. 1848-ig újabb 51 hold maradványföld jött létre. Az 1858. évi bírósági ítélet szerint ezek váltság ellenében eddigi úrbéres birtokosaik kezében maradnak. 265-