Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Feldebrő A Grassalkovits-, majd Károlyi-féle uradalom dohánytermelő falujában 1846-ban a mérnöki felmérés 79 hold beltelki felesleget és 122 hold maradványföldet mutatott ki. A jobbágyok ugyanis beltelki illetőségük egy részét, a kerteket dohányföldként használták s ezekhez a kertjeik végében levő közlegelőből is hozzászántottak. A szántóföldbeli csekély maradványt viszont részben az úrbéri földek között levő majorságiakból, részint a közlegelőből szántották el, legalábbis a földesúr állítása szerint, ezért az uradalom a maradványföldeknek majorsági legelővé való visszajuttatását kívánta. Az 1847-ben hozott úriszéki perbeli ítélet szerint a maradványföldek az úribériségben maradnak s 2,5 új úrbéri telket kell belőlük alakítani. A végrehajtás 1848-ig nem történt meg. 1856-ban a földesúr a volt jobbágyokkal a maradványföldekre nézve úgy egyezett meg, hogy azok valamennyi telkes között „birtokaránylag" osztassanak el, a váltság is ekként fizettessék. Felnémet Az egri érsekség szőlőtermelő falujában az 1771. évi úrbérrendezés óta nem volt rendbeszedés, sem mérnöki felmérés. A foglalás- és irtáseredetű maradványföldek kiterjedése az 1856. évi tagosztályos per időpontjában 282 holdat tett ki. Hogy ezek iránt a jobbágyok pert ne indítsanak, az uradalom minden egész telek szántóföld illetményét 26 holdról 30-ra emelte, a remanenciákat pedig majorságához csatolta. Gyöngyöshalász Földesurai közbirtokosok voltak. 1839-ben a mérnöki felmérés 165 hold maradványföldet mutatott ki. Az 1846-ban hozott úriszéki ítélet megállapította, hogy a maradványföldeket a jobbágyok közlegelőből szántották el, belőlük tehát 3 egész és 6/8 új telket kell alakítani, az utánuk járó legelőilletőséget is remanenciákból kell kiadni. E döntést 1847ben a megyei törvényszék, majd a helytartótanács is helyben hagyta. A perbeli ítélet végrehajtása még 1847-ben megindult s 1850-ig be is fejeződött. Gyöngyöshalmaj Az úrbéri rendbeszedés, tagosítás, legelőelkülönzés és maradványföldek tárgyában 1859-ben perbeli megegyezés jött létre a közbirtokos földesurak és volt jobbágyaik között. A 194 holdat kitevő maradványföldet 21 jobbágy használta. A megegyezés értelmében mindegyik jobbágy megtartja maradványföldjét, de együttesen 4562 Ft váltságdíjat fizetnek értük. A zsellérek használatában levő heteddézsmás kender- és káposztaföldeket a földesurak a zselléreknek négyszögölenként 1 krajcár örökváltságért átengedik. 261-