Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Recsk Heves megyében Pétervásártól délre: R e s k 1332—7, R e k c h 1478 (Cs. I. 69). Etim.: Legvalószínűbb *R é c k (y). A mai Szlovákiában nagyon gyakran találunk Rieck y-t (9-szer). Rozsnak (Lipszkynél Rosnak is) Heves megyében Sirok mellett (pétervásári járás: Alsórozsnakpuszta, P u s z t a r o z s n a k f ő, Rozsnak puszta): Rosnok 1409, 1454, 1465 (Cs. I. 69). Rozsnak völgy Heves megyében a Rozsnak patak völgyében. Rozsnaki tanya az előbbi völgyben (spec, térkép). Etim.: *R oznik a roh (szarv, kürt) főnévhez. Selyp Nógrád megyében (ma: Heves megyében), Zagyvaszántótól délkeletre: Selyp, Selp 1415, 1447, 1473 (Cs. I. 106). Etim.: Sei' p-. Vö. szlovén S e 1 p i c e (Trnava-nál = a Tárnánál, szlovák község), orosz szn. Selep, Selepa, Selepin (Tupikov 439, 836). Nógrád megyében van Sel'p, tőle keletre pedig Heves megyében Lipszky térképe szerint van Szelip Puszta vagy Szelép Puszt a vagy Selyp. A név nyilvánvalóan szlovák; legjobban mutatja ezt az orosz példa. Az alapszó nem világos. Helemba-ban a Duna mentén volt „Servus Selpé 1138. Vö. Stanislav i. m. 503. Sirok Heves megyében a Tarna mentén, volt vár: castr. Syrak, Syrok 1371, 1372, 1388; S y r o k. S y r o k alva villa 1426, 1454, opp. Sirok XV. évsz. (Cs. I. 53, 56). Etim.: *Ö i r á k. Szlovákiában S i r á k o v. Szalajka tanya (puszta) Heves megyében Pásztó mellett északra (spec, térkép 14—XXI)'. Szalajka (elhagyott hely) puszta Borsod megyében, Szilvástól délkeletre (spec, térkép). Szalajkabérc Heves megyében Váraszótól északra (spec. t.). Szalajka ház puszta Heves megyében Gyöngyöstől északra (sp. térkép) . Etim.: S a 1 a j k a (ház, illetve a szláv -o v c e szuff ixum helyett van). Vö. a szlovák települést S a 1 a j k a Losonc (Lucenec) és Rimaszombat környékén, vezetéknév S a 1 a j (Lipt. Sv. Ján. Lamac Bratislava mellett), szerbhorv. S a 1 a j c i (Imenik-Reg. II. 923). Vö. a szlovák vezetéknevet S a 1 a j k a. Szokorc, Kis- és Nagy-, hegytető Heves megyében Domoszlótól északnyugatra (spec. t.). Etim.: Sochorec < sochor (= [szlovák] rúd) Szalók Heves megyében: Egerszalók a Laskó-patak partján: Egerzalouk, Egerzalok' 1370, 1403, 1470 (Cs. I. 61). Tiszaszalók a Tisza bal partján: Tyza z a 1 o k, — zalouk 1370, 1403, 1428 (Cs. I. 73). *Terzseszalók említve mint részben a Rédei család birtoka: Thersezalok 1469 (Cs. I. 73). Nem lokalizálható. Etim.: szn. Slavbki (MBSPO 97). Vö. szlovák S 1 a v k o v. Tényleges szn.-re utal ez az adat: Zloukfelde, Slavkov mezeje' és Z aloukteluky. Zalouchtelky adat bizonyára úgy olvasandó, mint Zalouk. Szajla Heves megyében, a Tarna mentén, Síroktól északnyugatra: Zayna, Zayla 1389, 1454, 1465 (Cs. I. 69). (Vö. szerbh. Sajlova,