Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány

gyan illesztjük mind nagyobb és nagyobb egységekbe, formákba, szerkezetekbe az egyes nyelvi elemeket, s hogyan hozza létre az ember a nyelv artikulált, tagolt hangjeleiből a közléseket nyelvi burokba öltöztető nagyobb egységeket: „Format sonos simplicissimos, quos Literas (hangok) vocamus ... ex quibus colligit Syllabas ... (szótagok), e SyllabisVoces (hangsorok, szavak), seu rerum appellationes (nevek), . . . tum Voces nectit in Phrases (szócsoportok, szószerkezetek), Phrases in Sententias (mondatok). .." Mind nyelvtanaiban, mind a Methodus és a Triertium lapjain igen röviden szól a szótagokról (Syllaba: sonum complicans; pl. ab, au, be), de annál részletesebben ír — s nem véletlenül — a szavakról. A szó (vox, verbum) pl. arbor ('fa'), paradisus ('paradicsom'), bellum ('háború') mindig jelent valamit — mondja Comenius —, s azok a hangsorok, amelyek jelentés nélküliek (pl. Bolda, Fitu stb.) nem szavak egy adott nyelven belül. A dolgok pontos megnevezésének hasznos voltáról (De Utilitate accuratae Rerum Nomenclaturae) című sárospataki írásában erre vonatkozólag így ír: „Sermo humánus constat Verbis, verba autem non de nihilo sunt, sed de Rebus, quas significant. . verba, nihil significantia (ut Bolda, Fitu) sine usu esse." A pataki Janualis Grammatica lapjain (Cap. IV.) a tanulók számára pedig így ad meghatározást a szóról: „Vox . . . sonus articulatus, aliquid significans, ergo sonus nihil significans non est Vox ut Boft', Buhal, Kror, Sopan. Nem latin szavak (neque Latinae voces sunt), de sem magyar, sem szláv, sem német szavak (neque Hungaricae aut Slavonicae, vei Germinicae), csak értelem nélküli hangcsoportok azért a felsorolt hangsorok (Boft, Buhal stb.), mert — s erre Comenius többször is utal —, a hangalak, (a forma) és a jelentés (tartalom) szoros egysége alkot szót, s hangalak nélkül nincs szó, de a jelentésnélküli hangsorok (nihil significant) sem szavak egy adott nyelven belül. Comenius a szó hangalakjáról, hangszerkezetéről és tartalmáról (jelentéséről), lexikális és nyelvtani jellegéről egyaránt sok értékes megjegyzést tett. A szó hangalakját tekintve hangok sora, s a hangok kombinált permutációjával (omni possibili concursu, infinita varietate) szinte megszámlálhatatlan hangsort tud létrehozni a beszélő ember (infinitarum in Linguis Vocum fons) (Meth. Lingu. Nov. II. 17.) Comenius arra vonatkozólag is végzett vizsgálatokat, hogy a szó hangszerkezetét tekintve van-e különbség a nyelvek között, s éppen ezzel kapcsolatban — a későbbiekben majd részletesebben is szólunk róla —, éppen a magyar nyelv szavairól jegyzi meg, hogy a magyar nyelvben gyakoriak a hosszú, a több mellékszóelemekből álló hangsorok (szavak), lévén a magyar nyelv erősen toldalékoló nyelv: „Hungarica lingua habet voces . . . monstrose prolixas . . ." (Vö. részletesebben: Bakos: Comenius és a magyar nyelv. Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei, 175. sz.) 2. A szó jelentéstani vonatkozásaival (significatio!) kapcsolatban is sok értékes megjegyzést tett Comenius. A szavak látható, hallható ábrái, nyelvi jelei a valóság tárgyainak, illetőleg az azokkal kapcso205