Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A tanszékek nevelő munkája, különös tekintettel az eszmei-politikai nevelésre

néhány tulajdonságban: tudásban és a szaktárgy szeretetében, meggyőző erőben és hivatásszeretetben a kötelességteljesítésben és a követelményekben, a szó és a tett egységében modellként állhassunk. Az egyetemi és főiskolai hallgatók körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy hallgatóink keresik bennünk a kiemelkedő szaktudást és a lebilincselő előadóképességet; a magasfokú ideológiai és pedagógiai felkészültséget; a társadalmi aktivitást és szaktárgyunk tudományos szintű művelését. „Az volna az ideális, ha a szocialista pedagógus tulajdonságait és tetteinek irányát a legtekintélyesebb professzorok tevékenysége révén ismernék meg hallgatóink"

9. A nevelőhatáshoz nem elég magában a tudás, sem az ékesen szóló előadás. Kell, hogy az előadott ismeretanyagba személyesen is bele tudjunk épülni, azaz, hogy az előadást hassa át meggyőződésünk és lelkesedésünk, egyértésünk vagy tiltakozásunk, szeretetünk vagy gyűlöletünk. Lenin mondta valahol, hogy Marx Károly tevékenységének rendkívüli ható ereje, a rendkívüli tudás és zseniális előrelátás mellett abban volt, hogy a bér-rabszolgasággal szemben nemcsak filozófiai és intellektuális, hanem szenvedélyes személyi gyűlöletet is érzett, amely érzelem valójában csak szenvedélyes humanizmusának a kiegészítő érzelme volt. A főiskolai tanár nevelő munkájában is ebben a vonatkozásban van értelme és helye a szenvedélyességnek. Helyesen mutat rá Kerékgyártó Elemér, hogy a szocialista humanizmus érzelmei a hallgatókban is csak olyan életközösségben testesülnek meg, amelynek kétirányú vetülete van: szeretet a dolgozó ember és annak társadalmi környezete (hazája, szocialista társadalmi rendszere) iránt és gyűlölet az ellenséges elemek, politikusok, ideológusok stb. iránt 1

0. Aki hatni akar annak nem elég csak hirdetni az igazságot, annak az igazsággal együtt önmagát is adnia kell minden tudásával, meggj^őződésével és a tárgy iránti szeretetével. A hatás további feltétele a hallgatókhoz fűződő kapcsolat minősége. Ez is összetett valami. Része van benne annak a tekintélynek, amely a tanár tudásából, tudományos és társadalmi sikereiből árad tanítványai felé; része van benne a tanári kötelesség példaadó teljesítésének, a szó és tett egységének, ami az elhangzott szó hitelét mindennél jobban erősíti; kell hozzá a fiatalság iránti tisztelet és megbecsülés; a nehéz helyzetekben megnyilvánuló, megértő és segítő magatartás, és mindezek eredményeként a kölcsönös bizalom, mint öszszekötő híd tanár és tanítvány között. Végezetül számolnunk kell azzal is, hogy a hatást magát sem. bízhatjuk a véletlenre

n. Akár előadásra készülünk, akár feladatokat végeztetünk, a mit és hogyan mellett gondolnunk kell arra is, hogy a szó és a tett oda találjon, ahová szánjuk: némelykor csak az értei

2m11. A nevelő hatás vizsgálatának és felmerésének fontosságára és módjára Radnai Béla: Hatáselemzés c. tanulmánya hívja fel a figyelmünket. (F. Okt. Sz. 1965 10. sz.) 9. L.: Antal Boza István: Az oktatók és a KlSZ-szervezet .szerepe a hallgatók nevelésében. (F. Okt. Sz. 1965/1. sz.) 10. L.: A marxizmus—leninizmus oktatásának módszertani problémái c. tanulmányát. <F. Okt. Sz. 1962/2—3. sz.) 91