Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A tanszékek nevelő munkája, különös tekintettel az eszmei-politikai nevelésre

értelmét kereső hallgatók maguk vonják le. Közvetett nevelő hatások dominálnak a gyakorlatokon és szemináriumokon, az üzemlátigatásokon és tanulmányi kirándulásokon is. Hasonló módon nevel a könyvtár és minden szaktanár, amikor könyvet ad és ajánl hallgatói kezébe, hogy maga helyett a könyv, a nyomtatott szó erejével tárja ifjúságunk elé azokat a szellemi tartalmakat, amelyek a szocialista tudat építésének nélkülözhetetlen elemei. A közvetett nevelői ráhatást a tanszékeknek ki kell egészíteniük a közvetlen hatások rendszerével. A közvetlen, tehát személynek, vagy személyeknek szóló konkrét nevelő tevékenységnek nemcsak a lehetőségei nagyok, a szükségessége is vitathatatlan. Főiskolai hallgatóink ideológiai-politikai fejlődése és az abból fakadó személyes szükségletek; a munkafegyelem és munkaerkölcs kialakításainak és megszilárdulásának konkrét feladatai; közösségi életük és a két nem egészséges kapcsolatainak kiépítése számtalan lehetőséget és alkalmat teremt a közvetlen nevelő ráhatások számára, a hallgatókkal való egyéni, vagy kollektív foglalkozásokra. Ezek a foglalkozások természetesen nem rendszeresek, hanem konkrét alkalmakhoz, eseményekhez, rendellenességekhez kapcsolódnak. A hallgatókkal való egyéni foglalkozást a legkülönbözőbb okok indokolják. Ezek között az okok között jelentős helyet foglalnak el az óralátogatások ügye. Akár rendszeres mulasztásokról van szó, akár késedelmes megjelenésekről, vagy éppen rendzavaró viselkedésről az órán, nem akkor járunk el pedagógiai szempontból a leghelyesebben, ha csupán egy-egy nyilvános figyelmeztetést adunk az érdekelt felé, vagy ha automatikusan élünk a fegyelmi szabályzat adta jogunkkal és nem írjuk alá az indexet. Igaz, hogy már felnőttekkel állunk szemben, akiknek nemcsak önálló életvezetéssel kell rendelkezniük, hanem annak megfelelő felelősséggel is, mégis azt javasoljuk, hogy a fegyelmi intézkedések mellett éljünk bátrabban a személyes beszélgetések eszközével. A hallgatóval való egyéni beszélgetés során kiderülhet, hogy pl. a mulasztásban szerepet játszhatnak családi, anyagi és egészségügyi problémák, de szerepet játszhatnak abban egyéni kedvtelések, szórakozás, pénzkereset, hanyagság, esetleg az egyéni jellegű érdeklődéssel összefüggő elfoglaltság. A motívumok sokfélesége szerint az egyes esetek megítélésének és elbírálásának, is különbözőnek kell lennie. A hallgatókkal való egyéni foglalkozás lényegében nem jelenthet külön megterhelést sem abban az értelemben, hogy sok időt vesz el tőlünk, sem abból a szempontból, mintha ez valami különálló, a kötelességek körébe nem tartozó feladat volna. A szocialista pedagógia humanizmusából következik ez, az emberekkel való törődés elvéből és a tanárképzésnek olyan értelmű felfogásából, hogy egyénileg is foglalkozni kell hallgatóinkkal. A hallgatóinkkal való egyéni foglalkozás általában nem kíván tőlünk bonyolult és időtrabló tevékenységet. Sok esetben elégséges lehet a puszta érdeklődés, amelyre alkalmat egyszer a véletlen találkozás 84