Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

A modern ember nem tudom miért — valahogyan restelli, sőt szégyelli a romantikát és ez annyira megy, hogy nem mer sem han­gosan sírni sem hangosan nevetni és nincsen elánja! A modern ember elánja szívós energiában, zajtalan erőben nyil­vánul — holott a Panama csatorna kiásása hihetetlenül romantikus és romantikus a svájci és a tiroli hegyek átfúrása és ezek a titáni munkák — csendben végződnek. Az emberek alig beszélnek róluk, holott az egész ország ámulva szemlélte a mi karcsú Lánchidunk építését. Látja — elkalandoztam egy kicsit. Igen — ma is romantikus az ember, pedig nem akarja. Minden művészetben van romantika — mindössze a kifejezési módok mások. Maga azt is mondta, hogy Stuart Mária drámájában nem érez közvetlenséget és hogy ez a darab a múlté. Igaza van. De — nézze kérem — Bach és Mozart, Beethoven és Chopin is a múlthoz tar­tozik, hiszen Wagner jött utánuk és jöttek a kisebbek, a modernek utánuk ... és mégis szép és mégis örökké szép marad a muzsikájuk. Állapodjunk meg abban, hogy vannak művészi alkotások, amelyek túlélik az időket. Stuart Mária — nem tartozik ezek közé és szép és nemes benne a dikció és ezért érdemes végignézni! A szép dikció és művészet — muzsikálnak a gondolatok és muzsikálnak a szavak. Temesvár, 1915. jan. 21. Ezelőtt néhány nappal említettem, hogy az édesanyjának föl­olvasom Balzac híres meséjét, a „Das Mädchen mit den Goldaugen"-t. Izgató erő van ebben a 92 oldalas és finom merített papirosra nyom­tatott könvvben. Ha jól emlékezem, maga elolvasta ezt a könyvet és így tartalmával nem foglalkozom. A fatalisztikus szerelem — a pusz­tító, a vér és a gyönyör mámora által áthatott szerelem félelmes képe tárul föl előttünk, midőn a szerelem égető, perzselő lángolását kell éreznünk és egyben éreznünk kell a hideg halálnak a leheletét — és amidőn látnunk kell az aranyszemű leány piros vérének folyását ott, abban az orientális, szinte kápráztató szobában. A szerelem erő­sebb mint a halál — így mondja ezt Salamon a zsidók királya . . . isme­retes költeményében. Igen — kétféle szerelem van. Szerelem, amely épít és szerelem, amely pusztít. Balzac genie-je teljesen áthatotta a 19. század szociális életének minden mozgató energiáit, habár 1799-ben született és 1850-ben halt meg, mert az élet a maga lassú folyásával nem változik máról hol­napra és vannak megállapításai, amelyek ma is érvényesek. Ö látta az élet megnyilvánulásainak minden rugóját és két egyenlő erejű hatalomra talált, az egyik a pénz, a másik a gyönyör ... Ez a két 551

Next

/
Thumbnails
Contents