Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével
ládjához tartozunk. Az eszközeink kicsikék, sőt jelentéktelenek és mégis magasabb fokon érezve meg emberi mivoltunkat, semmi panaszunk sincsen a világ folyása ellen. A maga Jaspis gyöngyfüzérjében másnemű örömöt hozott haza mint a banális milliomos, aki százezer koronát adott egy igaz gyöngyfüzérért. És kedves ez a füzér azért is, mert Venezia képét idézi fel, a napok szépségét, amelyeket ott megélt és az emlékeket, melyeket onnan hozott. Én azt gondolom, hogy Venezia a lelki életének, a szépség szomjúságának egy egészen új forrását nyitotta meg és a Jaspis gyöngyfüzér ennek a nagy és nemes revelációnak egyik gyönyörű emléke. Sajnálom, hogy nem én láthattam meg legelőször. Babonás is vagyok és én abban a pillanatban, mikor elsőnek láttam volna — egy gondolatot szuggeráltam volna a gyöngyökbe. Tudom, hogy kíváncsi egy kicsit — hát leírom azt a gondolatot. For ever true! És kértem volna, hogy ez legyen a Jaspis füzér neve . . . Temesvár, 1910. okt. 11. íme itt küldök három Maeterlinck kötetet. Ezek közül, ha jól tudom ismeri a Sieben Princessinen, az Alladine und Polomides és a Der Tod des Tintegiles című misztikus színjátékokat. Mellékelve küldöm azt a néhány sort, amit Maeterlinckről írtam. Előre tudom, hogy a rossz írásomat olvasni nem fogja — mert a sietve írt betűk egyszerűen olvashatatlanok. Csak a legjobb barátaink rossz írásai nyitottak. A hieroglif írások olvasásához igen sok türelem szükséges. Ne is bajlódjon ezekkel a betűkkel! Ha legközelebb együtt leszünk és érdekli, föl fogom olvasni. A ,,Die Blinden" című színjátékot hagyja utoljára. Ez a költemény — minden emberek földi nyomorúságát festi. Mert nincsen senki, aki látna! Mindnyájan vakon éljük végig az életet és boldog csak az, akinek vezetője van és még boldogabb az, aki valakibe kapaszkodhatik. És mikor eltűnik, meghal valaki, mi, akik élve maradtunk, megrémülünk és nem tudjuk miért kellett valakinek eltűnni, meghalni! A vénség, a betegség nem megnyugtató! Ez a kis színjáték nagyon mély hatással volt reám. Éreznem kellett, hogy tapogatódzva járok a világon, éreznem kellett, hogy sötétben élek én és minden született ember — és ez az oka, hogy annyira szeretem a napfényt és azokat az embereket, akiknek a lelkéből fény árad, szép tiszta fény! Milyen jó annak, aki vezethet valakit és milyen jó annak, akit vezet valaki. 534