Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

tünk figyelembe néhány dokumentumot. Parsikov etz. [6] leírása tudományos bizonyítéka annak a gyakorlatban régóta ismert ténynek, hogy a kukorica és a bab együttes termesztése a biológiai együttélés pozitív jellege alapján álló tényező Korohoda [5] a bab betakarítás időpontjának hatásait tárgyalja. Hackenbarth [2] bab nemesítésére vonatkozó adatait a tűzbabtermesztés eredményessége esetén a nemesítésnél hasznosíthatnánk. Spencer etz. [8], Unk. [10] termesztésre vonatkozó megállapításait csak részben tudtuk hasznosítani kísérleteink során a késői vetési lehetőség miatt. Saulescu [7] vizsgálataiból kiderül, hogy 1 kh-ra számítva 20 500 az optimális kukorica tőszám. A tűzbab terméscsökkentő hatásának vizsgálata során ezért ezt szem előtt tartva a kukorica sortávolságát 70, és tőtávolságát 40 cm-re vettük. Nagyparcellás vetésnél ez jóval kisebb tőtávolság mellett került megoldásra. A kísérletek metodikájával kapcsolatos eljárásokat Sváb [9] és Ceapoiu [3] leírásai alapján végeztük. A babtermesztés gépesítésére ill. gépesíthetőségére a Farm Mechanizáción leírásából szerezhetünk tudomást, mely bár a törpebabra vonatkozik, de előreveti fényét annak, hogy a gépesíthetőség későbbi megoldásaira is gondolni lehet. A kísérletek leírása A tűzbab köztes termesztési kísérleteket 2 csoportban végeztük. A kísérletek egy részében vizsgáltuk a tűzbabot a silókukorica-szilázs fehérjetartalmának növelése céljából Dobrai Lajosné révén a Hortobágyon, Magyar Gábor szójával együttes összehasonlító kísérletei kivitelezésében, és Dr. Lőrinc József csengődi kísérleteiben. E kísérletek adatait eltérő jellegük miatt külön dolgozatban értékeljük. A kísérletek nagyobb részben a tűzbab által a kukoricaszár fehérjetartalmát növelő egytényezős, 5 változós megoldásban kerültek megvalósítására, blokkban elhelyezett véletlen négyzetes elrendezésben, 5 ismétléssel. A tényező a tűzbab tőszáma, mely a 70 cm-es kukorica sortávolság és 40cm-es kukorica tőtávolság mellett 0, 10, 20, 30, 40 cm tűzbab tőtávolsági változókkal (1, 2, 3, 4, 5 számú parcellák) került megvalósításra. A parcellák nagysága a gépi vethetőség elősegítésére 4,2x685 m, összesen 28,78 négyzetméter, 1/200 kat. hold. Az ismétlések között vízszintesen 1 m. parcellaközi üres területet biztosítottunk, míg függőlegesen 2 sor kukoricavetés szolgált a zavaró tényezők kiküszöbölésére, ill. elkülönítésére. Kisújszálláson 2x400 n. öl kontroll és 2x1600 n. öl területű tűzbabbal vetett parcellák is voltak. A vetési idő a mag kései beszerezhetősége, ill. szétküldése miatt május hó 10—június l-e közötti volt, a kukoricával együtt vetve, vagy a kukorica vetése után az 1. táblázat szerint: 508