Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók Barnabás: A magyartarka szarvasmarha élősúlyának megállapítása testméretei alapján

Az egyéb méretek és az élősúly összefüggései közül többen vizsgálták a marmagasság és az élősúly viszonyát. Itt az ,,r" értékét 0,6—0,8 közöttinek találták a következő szerzők: Gregori 1933-ban, Brody— Davis—Ragsdale 1937-ben, Wanderstock—

Salisbury 1946-ban (cit. Johansson [5]),Delage [2] és Johansson [5] a testhossz és élősúly összefüggéseit is vizsgálták. A kapott „r" értékek 0,8 körüliek voltak. Obee [8] ezeken kívül a mellkasmélység, a mellkas és farszélesség, valamint a testsúly összefüggését vizsgálta. Ezen ismertebb méreteken kívül megemlíthető az ún. patella méret, melyet Gregori 1933-ban vizsgált a két térdkalács egymáshoz való távolságaként a combizmok mögött körülmérve. Hazai viszonylatban a testméretek és a magyartarka szarvasmarha élősúlya közötti összefüggés kevéssé vizsgált téma. Mindössze az övméretből táblázat segítségével tudunk következtetni az élősúlyra Vuchetich [10] táblázati adataiból kiindulva, a súlyeltérések mértékének tisztázása nélkül. E tanulmány célja éppen ezért ezen hiányosságok pótlására a hazai magyartarka marhák testsúlyának megállapítása testméretei segítségével táblázat, vagy számítás útján. A vizsgálatok tárgya, módszere A testsúly méretekkel való meghatározása céljából saját vizsgálataim során a magyartarka marha törzskönyvezésekor használt általánosabb méreteket vettem fel. Ezeken felül a külföldi szakirodalomból ismert, de nálunk kevéssé elterjedt néhány szalagméret használhatóságának megállapítása is sorra került. A vizsgálatok keretében a debreceni állami és tangazdaságokban őszesen több mint 700 törzskönyvezett, vagy törzskönyvezett szülőktől származó magyartarka szarvasmarha 10 testméretét vettük fel a mérlegeléssel egyidőben, 1 év alatt 2—4-szer. Az egyéb Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek teheneinek adatait kontrollként a Hajdú-Bihar megyei Törzskönyvi Felügyelőség 4 felügyelője vette fel a szubjektív méretfelvételből adódó hibák megállapítása céljából. Ellenőrzésként feldolgoztam ezeken felül Hajdú-Bihar és Heves megyék törzskönyvi bírálatánál felvett 402 törzskönyvezett tehenének méretadatait is. A felvett méreteket 25 kg-os súlyosztályok szerint (50—1000 kg között) csoportosítottam. Minden súlycsoport minden átlagát kiszámítottam kondíció eltérésekkel, a következők szerint: Igen jó kondíciójúnak vettem azokat a teheneket melyeknél a túltápláltság feltűnően mutatkozott (jelzése: + + ). Jó kondíció csoportba a jól táplált, telt idomú állatok kerültek (jelzése: +) Közepes kondícióba azokat a teheneket vettük, melyeken a csontvégek elhatárolódása kézenfekvő, de az izmoltság még kielégítő (jelzése: x). 32* 499