Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

lemzésekor — hogy akadtak olyan szélsőséges maradiak, akik reakciós vakbuzgóságukban a polgári pedagógia nagyjait, klasszikusait is elvetették. A folyóiratok többsége azonban méltányolta a filantropisták — ezek közül is a leginkább konzervatív SALZMANN — és más jelentős polgári pedagógusok műveit. Ennek bizonysága például, hogy az „Aradvidéki Tanítóegylet Közlönye" 1876/77. évf. 1. sz.-ban — kissé modernizálva — közöl fordításokat Salzmann ,,Rákkönyvecskéjé"-ből. Az aranyosmaróti „Néptanító" pedig az 1892—1895 közötti évfolyamaiban folytatásos rovatot indít „Paedagogiai életrajzok" címmel, melyben Basedow-ról, Rochow-ról, Rousseau-ról, Bacon-ról, Felbigerről, Salzmann-ról, Campe-ról, Francke-ról, Trotzendorf-ról közölnek megemlékezést. A vidéki pedagógiai lapok bizonyságul szolgálnak arra is, hogy a népoktatás jelentős polgári apostolai, mint Pestalozzi és Diesterweg, vonzó példaképként szerepelnek cikkekben, megemlékezésekben. Pl. a soproni „Evangélikus Népiskola" cikket közölt Comenius születése 300. évfordulóján (1892/5—6. sz.) és ünnepelte DIESTERWEG-et, a népoktatás nagy alakját szabadelvűsége, bátorsága, demokratizmusa miatt. (1892/8—9. sz.) — Más lapokban is lelkes megemlékezéseket olvashatunk Pestalozzi-ról. („Magyar Kisdednevelés és Népoktatás", Eperjes, 1895/5. sz., 1896/1. sz.; „Tanügy", Békés 1893/5. Gremen Béla: Pestalozzi.) C) A magyar vidéki pedagógiai folyóiratok az erkölcsi nevelésről az ellenforradalmi rendszer idején, 1919—1944. Az ellenforradalmi rendszer idején a vidéki pedagógiai folyóiratok arculatán eléggé szembeötlő változások tapasztalhatók a régi, milleneumi korszak, a századelejei, „liberális" Magyarország pedagógiai sajtójához viszonyítva. Az erkölcsi nevelés területén a változásokat a következőkben jellemezhetjük: a) Az erkölcsi nevelés területén is uralkodóvá válik a szélsőségesen reakciós „keresztény nemzeti szellem", a nacionalizmus különösen kiélezett reakciós, agresszív formája. A cikkek többsége az ellenforradalmi reakciónak ezt a hatását tükrözte. Ilyen körülmények között a józanabb liberális polgári állásfoglalás, az agresszív reakciós szellemmel való bizonyos szembenállás is kétségkívül értékes mozzanatnak számít. így pl. a vidéki pedagógiai sajtónak becsületére válik DOBÓ Sándornak, a „Tanítók Lapja" (Hajdúböszörmény—Debrecen) 1923. évf. 16. számában írt cikke, melyben elítélte Prohászka Ottokár katolikus püspöknek, a klerikális reakció, az ellenforradalmi uszítás egyik legvadabb képviselőjének megnyilatkozásait. Az ellenforradalmár püspök a „liberalizmus csődjét" emlegette, átkozta a szabadkőműveseket, mocskolta a polgári humanizmust — az ellenforradalmi uszítás demagóg hangnemében. Becsületére válik a vidéki folyóiratnak, hogy leleplezte a nagyhatalmú püspök átko50