Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Vajon Imre: A répalepke (Pieris rapae L.) idegrendszerének bonctana

rek test. Dorsalis felszíne érintkezik a garattal. A ventralis felszínét izmok veszik körül. Az agyhoz képest kissé hátra tolódott. A szájszervi idegek előre lépnek ki belőle. A maxilla ideg. A garatalatti dúc elejének közepéről elinduló fejlett ideg. Hamarosan kettéágazik. Egyik ága a tulajdonképpeni maxilla ideg, mely a szipókába hajlik (maxilla I), a másik ága a maxilla izmának idege. A labialis ideg. A maxilla idegtől lateralisan eredő vékony ideg. A maxilla II. tapogatójába (palpus labialis) megy. Oldalága a palpus labialis izmának idege. Az első és második jugularis idegek. A garatalatti dúc végéből lateralisan indulnak ki hátrafelé, a második ventralis connectivumok mellől. Vízszintesen lépnek át a fejtokból a tor elülső részébe, ahol fölfelé hajlanak és a nyaki izmok közé jutnak. A második ventralis connectivumok. A jugularis idegekhez közel erednek a garatalatti dúcból. A fejből átmennek a torba, ahol az izmok között enyhén lefelé hajló ívvel érik el az első tordúcot. A connectivumok elkülönülését a dorsalis és ventralis felszínükön futó sekély barázda jelzi. A tor dúcai és idegei Az első tori dúc a középtor elejébe húzódott hátra. Terjedelmes tojásalakú, dorsoventralisan enyhén lapított idegközpont. Szembetűnőek a hozzá elől és hátul csatlakozó ventralis connectivumok. A dúc elején kissé ventralisan ered a magasabban fekvő előtöri ideg, mely az első láb csípője felé tart. A csípő tájékán kettéágazik. Fölfelé hajló ága a nyaki ideg, lefelé haladó ága pedig az elülső csipőideg. A magasabban fekvő előtöri ideg alatt, attól viszonylag távol hagyja el a dúcot az első 1 á b i d eg. Erőteljes ívvel hajlik le a láb izmai közé, ahol rögtön kettéágazik. Ágai az első lábszárideg és lábizomideg. A középső hosszanti torizomídeg. A dúc dorsocaudalis felszínéről kilépő vékony ideg. Előrefelé ferdén emelkedik fel a torizmok között és középső, hosszába futó torizmokba jut. A vékony csipőideg. A dúc caudoventralis területéről kiinduló vékony ideg. Az első csipő hátulsó izmai közé fut. Az első középideg. A középső hoszanti torizomideg mögött eredt. Azzal párhuzamosan emelkedik fölfelé, majd kettéágazik. A harmadik ventralis connectivumok. Az első tori dúc hátsó végének két széléről eredeő vastag, de rendkívül rövid connektivumok. Két oldalról megkerülik azt a kitin tüskét, mely a haslemezről nyúlik az első és a második tori dúc közé és úgy érik el a második tori dúc elejének két szélét. A tori dúckomplexum. A középtori nagy dúckomplexumba tömörültek egységes testté a második tori dúc, a harmadik 484