Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Suba János: Florisztikai megfigyelések az Északi Kárpátokban

purpurea L., Pyrola minor L., Ranunculus platanifolius L., Senecio nemorensis L. ssp. fuchsii (Gmel.) Dur., Soldanella montana Willd. ssp. hungarica (Simk.) Lüdi., Sorbus aucuparia L„ Streptopus amplexifolius (L.) D. C., Viola biflora L. A Klak északi oldalán, a plató északnyugati letörésén hatalmas 500 m-es csaknem függőleges sziklafalak, a párkányokon és a tetőn reliktum sziklai fenyves, melyet Larix decidua alkot, 1300 m magasságban. Az északi expozíciójú sziklafalak alpin elemekben gazdagok: Aster belliliastrum (L.) Scop., Androsace lactea L., Campanula pumilla Hke f. descensa Beck., Carex firma Host., Corthusa matthioli L., Crepis jacquinii Tauch., Crepis paludosa (L.) Mnch., Galium anisophyllum Vili., Pedicularis verticillata L.. Phyteuma orbiculare L., Ranunculus oreophyllus M. Bieb., Selaginella selaginoides (L.) Link., Sesleria varia (Jacq.) Wettst., Soldanella carpatica Vierh., Sweertia perennis L., Tofieldia cáliculata (L.) Whlbg., Trisetum alpestre Beauv. Ugyanitt törmelék magaskórósban: Arabis alpina L., Corthusa matthioli L., Cystopteris montana (Lam.) Bernh., Delphinium oxisepalum Borb. et Pax var spectabile Dost., Dryopteris robertiana Christ., Geum rivale L., Lunaria rediviva L., Polystichum lonchitis (L.) Roth., Luzula maxima Lam. et D. C., Valerina officinalis L. ssp. sambucifolia (Mikan.) Celak., Viola biflora L. Napos, délrenéző sziklafalakon száraz Seslerietumban: Androsace lactea L., Gypsophylla repens L., Hieracium villosum L., Primula auricula L., Sesleria varia Wettst. Muránytól nyugatra a karsztfelszínbe bevágódó Hrzava-völgy növényzete nagyon változatos az expozíciónak, a magassági öveknek és a terület morfológiai sajátosságainak megfelelően. A völgy magaskórósának jellemző növényei: Astrantia major L., Gem rivale L., Petasites albus (L.) Geartn., Petasites hvbridus (L.) G. M. Sch. Hatalmas szurdokerdők alakultak ki a bükk régióiban; gazdag aljnövényzettel (Phyllitidi—Aceretum): Abies alba Mill., Acer platanoides L., Acer pseudoplatanus L., Actaea spicata L., Adoxa moschatelliana L., Aruncus silvester Rafin., Asarum europeum L., Asplenium trichomanes L., Campanula carpatica Jacqu., Chaerophyllum aromaticum L., Chaerophyllum hirsutum L., Chrysosplenium alternifolium L.. Cirsium erisithales Scop., Corthusa matthioli L., Cystopteris fragilis L. Bernh., Dentaria bulbifera L., Dentaria enneaphylla L., Dryopteris robertiana Christ., Fraxinus excelsior L., Galium pseudoartistatum Schur., Geranium robertianum L., Impatiens noli-tangere L., Lamium galeobdolon (L.) Nath., Lathyrus vernus (L.) Bernh., Lunaria rediviva L., Mercurialis perennis L., Minuartia laricifolia (L.) Schinz. et Thell., Moehringia muscosa L., Qxalis acetosela L., Paris quadrifolia Li., Petasites albus (L.) Geartn., Phyllitis scolopendrium (L.) Newm., Picea excelsa (L.) Link., Polypodium vulgare L. (bükkfa törzsén 4 m magasságban élő epifiton!), Prenanthes purpurea L., Pulmonaria officinalis L., ssp. obscura (Dum.) '469