Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1964-ben

Egerben a fagyos napok száma 27 volt. E tekintetben együtt tartottunk az Északi-Középhegység más állomásaival, s a Tiszántúl északi területeivel. Februárban mindössze 4 téli napot észlelhettünk, ez előnyösebb helyzetünket mutatja. Ettől kedvezőbbet csak Pápán, Veszprémben, Bánhidán és Pécsett észleltek. A Tiszántúlon 10-et is meghaladta a téli napok száma. A havi csapadéktérkép országos viszonylatban az átlag felét mutatja. Ez a megállapítás Egerre is érvényes. Itt a 18 mm-es csapadék csak 50 százaléka a sokévi átlagnak. Időben azonban jól elosztva, 3 alkalommal eset hó, eső soha. 1-én 10 cm volt a hóréteg vastagsága, a bekövetkezett enyhülés 5-ére már csak foltokat hagyott hátra!. Napfény tekintetében kissé kedvezően alakult a helyzet. 10 borús nap mellett elegendő volt a napsütés, ami 113 órán át tartott Egerben. E hónapban megközelítettük Kékest (115 óra). A havi jelentésekben szereplő 32 állomás közül Kékesen kívül csak Keszthely előzött meg bennünket. Februárban az enyhe és hidegebb periódusok szinte pentádok alatt váltakoztak, átlagon felüli napsütése kellemesen hatott. Március Csalódást keltett. Inkább „télutónak" illett be. A légnyomás havi értéke 745,8 mm, 1,2 mm-rel az átlag alatt. Ez a jelenség a megnövekedett fronttevékenységgel függ össze. A szárazföldi hideg és a sarki légtömegek még mindig 57 százalékos túlsúlyban voltak az enyhe, vagy mérsékelt áramlatokkal szemben. A hónap középhőmérséklete 2,1 fok, 2,5 fokkal a sokévi átlag alatt maradt. Ebben a lemaradásban közepes helyen áll Eger. A hiány országos jelenség volt. Ettől a már jelzett 50 év alatt is csak három ízben jegyeztek fel fagyosabb márciust, pl. 1940-ben 0,0 értéket adott. Az abszolút minimum —10,5 fokra szállt le, ez az Északi-Középhegységben nem a legrosszabb, mert Miskolcon és Putnokon —15,4— —15,5 értékeket észleltek. Ezen alacsony hőmérséklet március 17-én és 18-án következett be. 17-én a napi jelentés ezt írja: „A szárazföldi eredetű hideg légtömegek csaknem egész Európát elárasztották, amit időnként viharos északkeleti szél kisért". Először Putnokon és Borsodnádasdon jelent meg e fagyos légáramlás. 19-én ezt jelentették: „A Kárpát-medence fölött anticiklon helyezkedik el és az évszakhoz mérten rendkívül hideg az időjárás." Ennek az uralma azonban nem tartott sokáig. Az atlanti ciklon a déli tengerekről enyhébb légtömeget sodort nyugat felől, ami lassan felmelegítette es csapadékossá tette az időjárást. Egerben március 3 9-én reggel még —7,8 fokot észleltek, de aznap délután 14 órakor már 2,8 fokra emelkedett a hőmérséklet, vagyis 7 óra leforgása alatt 10,6 fokot melegedett. Világos, hogy ezt csak ideérkezett, beáramló légtömeg okozhatta. Ez esetben a csillagászoknak lett igazuk, a fagy nélküli időszak 427