Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1964-ben

A légnyomás e havi középértéke 758,2 mm, a többlet 10,2 mm, ami önmagában is rendkívüli. Az okaira rá lehet mutatni, amennyiben e hóban túlsúlyban voltak a sarki és szárazföldi hideg légtömegek. Az abszolút páratartalom is kevés volt, a csapadék egészen minimális. E tekintetben Eger nem mutatott kivételt az országos viszonyokhoz képest. A szomszédos Kékesen volt alacsonyabb a légnyomási érték, ami azonban főleg a nagyobb tengerszint feletti magasságból következik. 1963. decemberéről azt írtuk: hogy szokatlan hidegével tünt ki. Nos, ez a zord jelleg 1964. januárjában is folytatódott. —8,8 fok volt e hó hőmérsékleti átlaga. Tehát 6,4 fok volt a hiány. Az ország területét a januári hideg alapján három területre lehetne osztani. Dunántúlon —5, —7, a Duna—Tisza közén, az Északi-Középhegységben Eger vonaláig —7, —9 fok között ingadozott a hideg, míg tőlünk Keletre és a Tiszántúlon —9, helyenként pedig a —10 fok alá is leszállt a Középhőmérséklet. Egerben az idézett 50 éves időszak alatt csak 1942-ben volt szigorúbb január (—9,5 fok). Az abszolút minimum —25,0 fok január 13-án mutatkozott, hasonlóan az északi hegyvidék és Tiszántúl állomásaihoz. Dunántúlon és a Duna-Tisza közén a legalacsonyabb értéket 20—-21-én mérték. Január 9-től 24-ig, 2 napot kivéve, a napi középérték tartósan —10 fok alatt járt. A hideg országszerte fokozódott. A napi jelentés 10-én így jellemzi a légállapotot: ,,Közép-Európa fölött tovább tart az anticiklon uralma. Területén párás, ködös, hideg idő van. A Kárpát medencét 900 m vastagságú igen hideg légpárna borítja be, e fölött teljesen felhőtlen az ég. Ezzel szemben a magas hegyeken 7—8 órán sütött a nap." 13-án, amikor Egerben a minimumot észlelték, így ír a Meteorológiai Intézet jelentése: ,,A közép-európai anticiklon délkelet felé tevődött át. Észak-Európában nagykiterjedésű ciklon alakult ki, ennek hátoldalán friss, hidegebb sarkvidéki levegő indult a Kárpátmedence felé." Ez özönlött át a Kárpátok hágóin, ezért mérték 13-án Egerben, Miskolcon, Putnokon, Fügödön és Mátészalkán is az ez évi legalacsonyabb hőmérsékleti értéket. A hónap utolsó pentádjában hirtelen enyhülés következett be. Míg 24-én —10,7 fok volt az átlag, addig 25-én —1,7 fokra, 27-én pedig + 1,5 fokra ugrott. Erre a helyzetre a 25-i jelentés világít rá: „Hazánk belekerült az enyhébb óceáni eredetű légtömegek beáramlási zónájába." íme az állításunk bizonysága, hogy egyetlen más tulajdonságú légtömeg 24, vagy 48 óra alatt 9—10 fokkal is meg tudja változtatni a hőmérsékleti viszonyokat. A havi abszolút maximumot, 5,1 fokot január 3-án észleltük. 27-én és 28-án újabb sarkvidéki és szárazföldi hideg beáramlás történt, a hőcsökkenés fokozódott. A sarkvidéki és szárazföldi hideg levegőfajták uralma 659 órán át tartott, a hónap időtartamának közel 90 százalékán keresztül. A radiációs minimum —26,5 fok volt, szintén január 13-án. A zord időt jellemzi az is, hogy januárban 31 fagyos, 25 téli jellegű nap volt. A Nap elég keveset sütött. A napsütéses órák száma mindössze 59-et tett ki. De Miskolcon még ennyit sem tudtak kimutatni, mert ott 425