Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

mek fejlődésére, a jellemalakulásra. Ilyenféle kutatásra, kérdésfeltevések bogozására Nagy László 1915-ben megjelent műve, „A háború és a gyermek lelke" is adhatott ösztönzést. Érdekes, témájával egyedülálló írás ,,A háború a tanulók álmában" című („Népoktatás", Kalocsa, 1915/6. sz., Fogl János cikke.) — A szerző 200 polgári iskolai tanulóval dolgozatot íratott arról, hogy mit álmodtak a háborúval kapcsolatosan. A válaszok részben bizonyos gyermeki ábrándozást, romantikus hajlamokat tükröztek (pl. fogságba esés, szökés, kitüntetés, békeangyal jelenik meg stb.) — részben másoktól, a környezettől átvett, átformált „utánélések" lehetnek, — másrészt családtagjaikkal (apjukkal, bátyjukkal stb.) kapcsolatosak. A gyermekválaszok ismertetéséből, jellemzéséből, a bennük megnyilatkozó fantáziából, félelmekből ahhoz a konklúzióhoz jutott a szerző, hogy az izgató rémhírektől a felnőttek tartsák távol a gyermeket. (A cikk forrásanyagára, feldolgozási módszerére nézve megjegyezhetjük, hogy az írásos dolgozatok íratása és ennek egyszerű elemzése mélyebb fejlődéslélektani és pedagógiai konklúzió levonásához nem elégséges. Sőt, egymagában alkalmazva ez a módszer téves, egyoldalú, megalapozatlan következtetésekhez vezethet. A szóbeli explorációval való kiegészítés, a kritikusabb és finomabb elemzés mindenképp kívánatos lett volna az említett esetben is. Egyébként a cikkben nem találhatjuk nyomát a pszichoanalitikus „álomfejtés" technikájának és magyarázati kísérleteinek. Ez jól érthető abból, hogy a freudizmus nálunk szélesebb körben csak az első világháború után lett ismertté.) A gyermeknek a háborúval kapcsolatos élményeire, véleményére 1916-ban a „Polgári iskolai Közlöny"-ben is olvashatunk két érdekes cikket Illyés Gizella és Szuhács János tollából. — A félelmi, szorongásos gyermekálmok — amelyek sorába az említett háborús álmok többsége tartozik — pszichológiai vizsgálatával újabban Dr. GERÉB György és SZABÓ Zoltán tanulmányában találkozhatunk. („Magyar Pszichológiai Szemle", 1965/3—4. sz.: „Módszertani elgondolás 10—14 éves tanulók szorongásos álmainak értelmezésére.") Érdekes, jellemző — és részben a háborús helyzet, a társadalmipolitikai viszonyok alakulásával is magyarázható, — hogy az 1917—18ban megjelent „háborús" neveléslélektani, pedagógiai cikkekben már a háború differenciáltabb megítélésével, sőt a békevággyal is találkozhatunk. A „Tolnavármegyei Tanügy"-ben (1917/10. sz. Éberhardt János: Háború a pedagógiában.) már a háború utáni erkölcsi megújhodásra, az akaratnevelő iskola szükségességére hívja fel a figyelmet a szerző. A „Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Népoktatás" (1917/3—4. sz-ban, „Az erkölcsi nevelés és a háború" c. cikkben) hasábjain a háború pozitív és negatív hatásai kerülnek mérlegre. Mindenképp figyelemreméltó, hogy a cikk több negatív, mint pozitív hatást sorol fel: a háború nyomán a részvétlenség, a fásultság elterjedt, a háborús viszonyok az erőszakot, kíméletlenséget, gyűlöletet sugalmazzák, — csökken a tanulási kedv stb. Pozitív hatásként a szerénységet, egyszerűséget, takarékosságot és a béke jelentőségének megbecsülését emeli ki a szerző. 41