Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

Első hangversenyükre sikerült Hubay Jenő hegedűművészt Resovszky Sándor zongoraművésszel megnyerniük [34], Azt hihetnénk, hogy a Zenepártoló egyesületnek az a kis gárdája, aki szívét-lelkét belefektette egy komoly zenei színvonal elérésébe, ezzel a hangversennyel célt ért. Sajnos ismét beleütközött a hozzá nem értők kínai falába. Be kell vallani, hogy a Hubay-Resovszky est nem sikerült. Az üres sorok zavarták a Mestert, aki mint európai hírű művész és tanár ehhez nem szokott. Eger városa mindenesetre szégyenkezhet emiatt az est miatt. Mindamellett a Felvidéki Zeneszövetség már 1914. január 8-án megrendezte II. hangversenyét. Ebből az alkalomból idegenből hozott művészekkel: Waly Höttges német dalénekesnő (meleg, bársonyos mezzo), Wilhelmus holland zongoraművész és Rákos Arnold hegedűművész (később a miskolci zeneiskola igazgatója) jóval több elismerést vált ki a sokkal nagyobb számú hallgatóságból, mint Hubayék. De jellemző a korra, hogy néhány nappal a hangverseny lezajlása után ,,üreg kuruc" aláírással cikk jelent meg, melynek írója kifogásolja Höttges német, tehát eredeti nyelven előadott dalait. Bizakodó légkörben rendezi a Felvidéki Zeneszövetség III. estjét 1914. február 10-én [35]. Változatosságot jelent, mert Zalánfy Aladár orgonaművész és Haydu István csellóművész Dienzl Oszkár mesteri zongorakíséretével főleg preklasszikusokat adnak elő, ami az itteni műsorokban új szín. Mint Haydu, mint Zalánfy akkor még egész fiatal, de már mindkettő kiforrott művészegyéniség. Kern Aurél, a Nemzeti Zenede tanára, később az Operaház igazgatója tartotta volna a bevezetőbeszédet a preklasszikus muzsikához, de ez sajnos betegsége miatt elmaradt. Az egriek is dolgoznak legjobb tudásuk szerint. A főreál zenekörének hangversenye is telt házat vonzott (1914. március 1.). A Gáspárdy növendékek koncertje is nagy sikerrel járt. A Felvidéki Zeneszövetség sem elégszik meg eddigi ténykedéseivel. Az eddigi 6 város kibővül: Máramarossziget, Munkács, Lőcse, Zsolna, Losonc, Szatmár, Debrecen, Szolnok városokkal, hogy így egy életerős, s minden téren működni kívánó egyletté alakuljon. Vita csak az anyagi hozzájárulás körül folyik még a miskolci megbeszéléseken. A zenei mag tehát kicsirázott, sőt szárba is szökkent már, amikor kivirágzását elpusztította az első világháború vihara. A múzsák elhallgattak. Äz 1914-es 18-as években, ha van zenei megmozdulás, azt a katonák, a rokkantak javára rendezik. A Felvidéki Zeneszövetséget elfújta a szél. Eger ismét magára maradt. Ha nincs egy Gáspárdy Katinkája, aki vitte a vonalat tovább tanításban, zenei nevelésben, hogy az eddigi szintet tarthassa, akkor jobban visszasüllyedt volna. 393