Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

s éppen ezért magán-zeneiskolát nem segélyez, hanem felhívja a tanácsot, hogy egy városi zeneiskola létesítésére az előkészítő intézkedéseket tegye meg." A bizottság 2 tanerő alkalmazását indítványozta: igazgató, egyben zongoratanár és egy hegedűtanár. Mindkét tanerőnek elsőrendű kvalifikációval kell bírnia. Miért nem valósult meg? — nem tudtam rájönni. Komoly pedagógiai felkészültséggel nyitja meg magánzeneiskoláját Gáspárdy Katinka 1912-ben. Hogy erre az engedélyt melyik szerv állította ki, homályba vész, mert levéltári kutatásaim során nem találtam nyomát. Ez 1922-ben áll. eng. zeneiskola lett. Az ő tevékenységével kezdődött Egerben komoly zenei nevelés, mert nemcsak mint zongorista adott kiváló elméleti és gyakorlati kiképzést növendékeinek, de kiterjedt figyelme a vonóshangszerek fontosságára, ezért iskolájában mindig szerződtetett képesített hegedűtanárokat. Zenei nevelői figyelme nemcsak az iskolájában tanuló növendékekre terjedt ki, hanem meghívott zeneakadémiai tanárokkal és más művészekkel adott jótékonycélú zeneestélyeket, hangversenyeket, a nagvobbszabású.akat a színházban, a kisebbeket az iskolája hangversenytermében [32]. így a növendékek szüleit bekapcsolva a hallgatóságba, közönségnevelő érdemei is vannak. Úttörő volt, mint Pogatschnigg, csak más vonalon. Munkája gyümölcsét már nem élvezhette, mert ehhez generációk felnevelése szükséges. Egyéb zenei törekvések Eger haladó társadalma nem nyugodott bele a fennálló helyzetbe, s küzdött feljebbjutásáért. Az Egri Újság hasábjain még 1913-ban megindult egy cikksorozat [33], amely ennek az áldatlan zenei állapotnak az okait kutatja, s egyben orvoslására ad ötleteket. Abban az időben már 3 zeneiskola (Gáspárdy, Komáromi, Meiszner) működik Egerben, van 3 Dalkör, melyek közül az Egri Dalkör már jelentős sikerekre tekinthet vissza, de ez dekadenciában van, holott elnöke dr. Maczki Valér, bár nem aktív muzsikus, hanem irodalomtörténész, minden zenei megmozdulás részese, agitál, dolgozik, nem tudta a kátyúba jutott szekeret kimozdítani. Talán a zenei vezetésben volt a hiba, vagy a tagok magatartása váltotta ki ezt a visszaesést, nem tüdjuk, de fennállt. A cisztercita gimnázium és főreál zeneköre foglalkozik zenei neveléssel, van főszékesegyházi ének és zenekar, van katonazenekar, van Űri Banda. Mindezeket felsorolva mai szemmel is joggal feltehetjük a kérdést: Ha ennyi szerv, alakulat foglalkozott már akkor zenével, hogyan lehetséges az, hogy kevés hasonló rangú város állt hátrább zenei viszonyok tekintetében? Az oka: a városban uralkodó légkör. A klikkekre, frakciókra bomlás, a mindenre ránehezedő felekezeti különbségek, a szervezetlenség az egész zenei vonalon. Minden szerv elszigetelten működik, s nem részesül pártolásban és támogatásban. Ezek a körülmények nem voltak alkalmasak Eger jó hírnevének öregbítésére. Ezért 391