Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

városi zenekar alapját megvethesse. Gyűjtést indított ezzel a céllal, mely végül már kamataival együtt 3370 koronát tett ki. A pénz az itteni különböző pénzintézeteknél volt elhelyezve. 1908. december havában tartott városi közgyűlés utasította dr. Barthos" Károly jegyzőkönyvezetőt, hogy az összeggel kapcsolatos alapítóoklevél ügyében tegye meg a szükséges lépéseket. Ez nem történt meg. Pogatschnigg pedig megvált Egertől. A gyűjtést senki nem folytatta. Az idők múlásával azonban a Dalkör anyagi helyzete megbillent, s a város a Pogatschnigg által gyűjtött pénzzel akarta szanálni a Dalkört. Ebben az ügyben levélben fordult Pogatschnigghoz, aki így csak 1913-ban szerzett tudomást arról, hogy szép terveit veszély fenyegeti, mert 1913. június 28-án kelt levelében [21] hivatkozik az 1908. decemberében tartott közgyűlésre, s tiltakozik az alapnak és kamatainak más célra való felhasználása ellen. Mindamellett a város tárgyalásokat folytat az adakozókkal, miként lenne az összeg hasznosítható más kulturális célra [22]. Elhatározzák, hogy „addig is, míg az alap rendeltetésének megfelelne, a városi pénztár kezeli akként, hogy a tőke fele a Dalkör céljaira adományoztassék, másik fele pedig az esetleg befolyó adományokkal és gyűjtésekkel a zenekar alaptőkéjéhez csatoltassék." Az ezen határozatnak megfelelően átalakított alapítólevelet (mely csak 1914-ben kelt) a képviselőtestület jóváhagyta, és megerősítés végett 4 példányban a m. kir. belügyiminsztériumnak felterjesztette. Egyben értesítette róla Pogatschniggot, aki a megváltoztathatatlant tudomásul vette egy igen elkeseredett hangú levélben. Pogatschnigg utóda Meiszner Imre lett a székesegyházi karnagyi állásban. 1910. augusztus 28-án hatósági engedélyt kér a várostól zeneiskola létesítésére, valamint Egri Zenekonzervatórium címének használatára [23]. Ugyanakkor benyújtja tanárainak névsorát: Zoltán Alajos főszékesegyházi primhegedűs, König Károly főszékesegyházi karénekes, tanítja a cimbalmot, Nyvelt Károly főszékesegyházi karzenész, tanítja a mélyhegedűt, Linke Vilmos, a cs. és kir. 60. gy. ezr. karnagya, tanítja az összes rézfúvót, Meiszner tanítja a zongorát, harmóniumot, összes elméleti tárgyakat, kamarazenét, stb., egyben igazgató. Az engedélyt meg is kapta, mert ebben a formában működött egy évig, amikor segélyezésért fordult a városhoz [24], Bejelenti tanárai karának bővülését Gáspárdy Katinkával (zongora) és Chochola Ferenccel (gordonka, gordon). A várostól elsősorban helyiséget, továbbá iskolai bútorzatot és 1000 korona segélyt kér. Utal arra, hogy ez a befektetés a városi zeneiskola alapjait vetheti meg. Kérésével a képviselőtestület foglalkozik. Ennek első határozata: (10211/11) „az áll. polgári iskola alkalmas helyiségeit átengedi, ellenesetben a zeneiskolát 300 koronával segélyezni." Az 1911. július 29-i rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve azonban kimondja [25] „Mielőtt a képviselőtestület érdemben határozna, a kérvényben foglaltak számára dr. Maczki Valér elnöklete alatt 6 tagú bi389