Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején
tésük kitöltését. Belátták, hogy igazuk kiverekedésére nincs lehetőség. Ezután már csak a szabadulás gondolatai foglalkoztatta őket Reménykedve az igazságügyminiszterhez fordultak, de mint alább látjuk eredménytelenül. „Az úrbéri rendezési per következtében történt új hasítás alkalmával — írják — nem jelöltetvén ki világosan mindenkinek saját földje, nem tudtak eligazodni rajta, melyik föld kié és hol történend az új szántás annyira, hogy tavaszit nem is vethettek, hogy tehát az őszit is el ne mulasszák régi volt ugarföldeiket szántani kezdték, de akkor mint erőszakoskodók katonák által elfogatván a megye börtönébe zárattak. — Magukat szabadon bocsájtani és rajtuk megvett katonatartási költségeket, s úgy egyéb káraikat megtéríttetni kérik." S a válasz: „A folyamodóknak adják tudtul, hogy ebbeli kérelmüknek, miután a felküldött perbeli iratok tanúsítása szerint mint lázítók és erőszakoskodók a törvény rendes útján elítéltettek, hely nem adatik. Budapest, július 23. 1848. Deák Ferenc igazságügyi miniszter" [87], Mielőtt tovább mennénk, módosítanunk kell Ember Győzőnek a gyöngyöstarjáni mozgalommal kapcsolatos korábbi megállapítását. Ö ugyanis Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez c. nagyjelentőségű dokumentum kötetében arról szól, hogy „A parasztmozgalmaknak a megye területén ... a majorsági földek megszerzése . . . volt célja.' Majd ezen megállapítását konkretizálja a gyöngyöstarjáni kitörésre. Ezzel kapcsolatban — többek között a következőket mondja: „. . . De nemcsak régi földjeiket foglalták vissza, hanem elfoglalták a földesúri majorsági földeket is." Ügy tünteti fel a tarjániak mozgalmát, mintha itt nem a régebbi sérelem erőszakos eszközökkel történő orvoslásáról, hanem a földesúri földek Önkényes elfoglalásáról lenne szó. Ezzel a következtetéssel nem érthetünk egyet. Igaz ugyan, hogy a mozgalmat hírül adó első alispáni jelentésben szerepel az a kitétel, hogy a gyöngyöstarjániak nemcsak a maguk régi földjüket foglalták vissza, hanem a földesuraságokét is, ez azonban a későbbiek során nem nyert beigazolást. Az alispán ezen kijelentése származhatott a téves értesülésből, de elhangozhatott azon célból is, hogy a parasztforradalom rémének felidézésével a közgyűlés résztvevőiben a földesurak mellett és a volt jobbágyok ellen ébresszen közhangulatot. — Ha itt, az úrbéri szabályozás alkalmával elszenvedett sérelem erőszakos orvoslásán túl, a földesurak régi tulajdonában szereplő földek elfoglalására is sor került volna, ez a tény mint súlyosbító körülmény minden bizonnyal szerepel a rögtönítélő törvényszék tárgyalásain. Majorsági földek elfoglalására azonban a törvényszéki iratanyagban sehol sem történik utalás, de többször szerepel a „régi földek visszaszerzése" kijelentés. Összegezve: Gyöngyöstarjánban a volt jobbágyok a tőlük előző évben úrbéri szabályozással elvett jobbminőségi földjeiket foglalták vissza, de a régi majorsági szántókhoz nem nyúltak. 24* 371