Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején
jesztjük: miként volt Földes Uraink, de leginkább azok haszonbérlői, s gazdatisztjei által rajtunk nagy mértékben elkövetett zsarnokságot eddigelé kéntelenek valánk csak könnyes szemekkel tűrni, mert nem volt ki sérelmes ügyeinket — melynek lehető orvoslását több ízben megkezdettük, folyamodván a Tettes Ns. V. megyéhez — igazságos szempontbúi tekintve, törvény adta jogainkat kellően védve, bennünket — helységünkön elkövetett több ízbeli erőszakoskodások mi úton leendő megakadályoztathatása tárgyában — a törvény és igazság vértje alatt tolmácsolt volna. Ugyan is Átányon egy földes Űrnak sem volt soha allodiális földje, következőleg mezeinken egyik is soha nem legeltetett, s történt 1836-dik év tavaszán, mi szerint B. Orczay László haszonbérlője Panker Gábor irigy szemmel nézve helységünk csekély — de szép mezeit néhány szegény emberiül torkon verve csak azért foglalt el erőszakosan minden kármentesítés nélkül néhány darab szántó földet, s becsültetett ki egy lakos társunkat minden ok nélkül házábul és kertjébül, hogy magának allodiális földet szerezvén — juhait túlterhelten mezeinkre hajtsa, — (íme az ok. A törvény kijátszása. Ha van allodiális föld jogos a legeltetés. Ha nincs — szerzünk.) s mit ezelőtt egyetlen egy földes TJr sem merészelt elkövetni — ezen haszonbérlő — jogainkat lábával taposva — erőszakosan hajtotta végre embertelenül kigondolt szándékát kimondhatatlan nagy kárunkra és keserűségünkre: sértett jogainkat orvoslandók folyamodtunk a Tettes Ns. V. megyéhez, de mielőtt folyamodásunk as törvényszéken szőnyegre jött volna, azon időbeli járásbeli szolgabíránk ezen szavaival: „— mennyenek kendtek akár az Istenhez, elfogatom kendteket, s a börtönben majd lesz idejük a birkák iránt kiengesztelődni" — lehangolt bennünket, s néhány ízbe alázattal nyújtott folyamodásainkat sem kaphattuk ki a Tettes Ns. Vgye kezeibül. Panker Gábor haszonbérlő erőszakoskodásában valamennyi földes Űr követte mind, rettenetes volt nézni a sok nyájat, mely saját barmaink elől — annak táplálására és csak nem kevés mezeinket — sáskaként pusztította, elannyira, hogy barmaink az eleség szűk volta miatt napról napra fogyván — a szegénység rajtunk mind inkább mutatkozott, melynek következése lett az, hogy a Tettes Ns. V.gye által reánk kivetett adómennyiség lefizetésére esztendőrül esztendőre maradván, folytonos adósságunk tetemes summára rúgott fel. Ezen erőszakoskodásokat megakadályozni minden év tavaszán próbáltuk — de hasztalan, s most miután megadatott földjeinket tulajdon joggal bírni —, hittük tökéletesen, hogy erőszakkal szerzett jogaikról lemondanék, felszólításunkat sem várva fogják juhaikat mezeinkről saját földjeikre hajtani, — miután azonban ez meg nem történt, mi voltunk földes Urainkat figyelmeztetni kéntelenek — törvénytelen, igazságtalan, és már tovább nem szenyvedhető erőszakoskodások hova hamarabbi, s végképeni megszüntetése iránt, de ez mind csak a pusztába hangzott el: folyamodtunk tehát a megyei állandó Bizottmányhoz —, volt földes Uraink szinte folyamodtak — bennünket a Bizottmány a törvény rendes útjára utasított folyamodásunkra tett hátiratában —, 363