Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

lenek lesznek lemondani..." [47]. Az ehhez hasonló panaszoknak szinte se vége, se hossza. A legelő miatt a földesúr és jobbágyai között annyira elmérgesedett a helyzet, hogy végül is meg kellett adni a lehetőséget a legelőelkülönítésre: az addig közös legelőnek a földesúr és jobbágyai között való megosztására. így került sor a{z 1836. évi törvényekre, melyek előírták, hogy ahol a földesúr, vagy a telkes jobbágyok nagyobbik része kívánja a legelőelkülönítést, azt végre kell hajtani. Továbbá, hogy a legelőt a jobbágyoknak nem hasznavehetetlen területen kell kiadni, — a telek után pedig a helyi viszonyok szerint 4—22 hold legelőt kell a jobbágyoknak számítani [48]. Meg is indultak az elkülönítések, azonban az úriszék szerepénél fogva sok visszaéléssel. c) Tagosítás Az elkülönözés olykor együtt jár a birtokrendezés befejező aktusával a tagosításai (commassatio). A lebonyolítás módozatait ugyancsak az 1836. évi úrbéri törvények írták elő [149]. A tagosítások „a születőben lévő mezőgazdasági kapitalizmus érdekében" történtek [50]. A legtöbb földesúrnak ugyanis széjj elszórtan, a parasztok földel arabjai közé ékelve terültek el birtoktestei. A kibontakozó kapitalizmus: a gazdaság jövedelmezőbb és könnyebb kezelése szükségessé tette a szerteágazó birtokrészek összesítését. Az árutermelő földesurak az intenzív mezőgazdaságot, a nemesebb állattenyésztést s a takarmánynövények termesztésének lehetőségét remélték a tagosztálytól [51]. Az 1836. évi úrbéri törvények életbelépte után a megyét elárasztották a birtokrendezés iránt beadott kérelmek. A hosszadalmas és nehézkes eljárás azonban nagyban hátráltatta a lebonyolítását. Egy 1852. évi kimutatás szerint a határok állapotát a tagosítás és rendezés tekintetében a következőképpen találjuk Heves és Külső-Szolnok megyében [52]: A községek száma, melyekben Heves m.: K.-Szolnok m. I. A tagosítás és rpndezés a legelőelkülönzéssel együtt végbíróságilag eldöntetett, vagy barátságos egyezség szerint végrehajtással törvényesen keresztül vitetett s gyakorlatban van: 24 12 II. Végbíróságilag eldöntetett, vagy barátságos egyezség útján törvény értelmében keresztül vitetett, de a végrehajtás még meg nem történt: 6 3 III. Törvénykezési tárgyalás alatt: 15 4 IV. Hol a határnak tagosítás végetti fölmérése már bevégeztetett, de további lépés nem történt: 17 5 V. Hol a határnak tagosítás végetti föl358