Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Márkus Jenő: A táramérleg beállítása és a gyorsméréssel való tömegmérés a főiskolai fizika-mérőgyakorlatokban

eíoo = 2,l s. r. eí'oo=—0,9 s. r, e

10

0 = 0,6 s. r. eíoo=—s. r, túlsúly = 30 mg €100 — 0,9 — 0,6 i 30 1 i i s. r. 6. ábra Helyességégi hiba: ± f

cioo • I eioo - e

01 = 20 • 10,6 - 0.721 = ± 1,4 mg Mérleg hiba: ±(12 + 1,4)= ±13,4 mg Gyors mérés: Ha a beállított mérleghez a terheletlen egyensúlyi helyzetet és a mérleghibát megadjuk, ennek alapján a gyorsmérést most már könnyen elvégezhetjük. 1. Egy lengés sorozatból (3 kitérés jobbra, 2 balra) meghatározzuk a mérleg egyensúlyi helyzetét terheletlenül. 2. A mérendő tömeget a bal serpenyőbe tesszük, s ezt a jobb serpenyőbe tett súlysorozattömeggel egyensúlyozzuk, hogy a mérleg a megállapított terheletlen egyensúlyi helyzetre visszaálljon. Akkor iámért = msúlysorozat + mérleghiba Mint említettük, megfelelő jóságú, jól beállított táramérlegnél a mérleghiba 2 cg-nál kisebb. A gyorsméréssel való tömegmérésnél ez a pontosság kielégítő. Mérő kísérleteknél a mérendő tömeg általában legalább is g nagyságrendű. 1 g tömegmérésnél ez 2 százalékos, 5 g-nél 0,4 százalékos tömegméreti hibát jelent. Nagy előnye a mérési módszernek, hogy rövid idő alatt elvégezhető. Természetesen a módszer kielégítően csak akkor használható, ha a mérleg beállítással és használatával kapcsolatban megismert előírásokat betartjuk. A gyorsméréssel való tömegmérés bevezetése a főiskolai fizika-mérőgyakorlatok keretében célszerű. A legtöbb mérőgyakorlatnál a tömegmérés csak alárendelt szerepet játszik az egész gyakorlat szempontjából. Míg a Gauss-módszerrel való tömegmérés általában 30 percet vesz igénybe, a gyorsméréssel való tömegméréshez 3—5 perc szükséges. 170