Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Márkus Jenő: A táramérleg beállítása és a gyorsméréssel való tömegmérés a főiskolai fizika-mérőgyakorlatokban

A mérleg vizsgálata. Ismerkedjünk meg a mérleg „állékonysági" és „helyességi" hibájával. Ha ezeket egy mérlegre meghatároztuk, huzamosabb időn keresztül (fél év, 1 év) használhatjuk az el nem mozdított és lezárt mérleget anélkül, hogy ezeket ismét meg kellene határoznunk. a) Állékonysági hiba meghatározása. 1. Terheletlenül meghatározzuk a mérleg egyensúlyi helyzetét ötször: „ej" (minden egyensúlyi helyzethez leolvasunk egymás után három kitérést jobbra és két kitérést balra.) (L. 5. ábra.) 2. Ebből meghatározzuk a terheletlen mérleg közepes egyensúlyi helyzetét: - e; e

n = 5. ábra Állékonysági hiba: J '£

0== 5,304 mg e

1 = 0,5 e

2 = l,0 ej = 0,6 e

4 = 0,8 e

5 = 0,7 e

0 =0,72 s. r. (skála rész) j= ± 0,442 s. r. túlsúly: 30 ing e

0= —1,78 s. r. -o 30 1,78 mg s. r. 0,72] Egyetlen mérés egyensúlyi helyzetének hibáját ebből a következe-képen számítjuk: Ez megmutatja, hogy egyetlen egyensúlyi helyzet megállapításakor milyen maximális hibák követhetünk el. (L. 5. ábrá). \ 168