Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Nagy Andor: A televízió esztétikai kérdései

ki nézi és mit néz. Befolyásoló tényező lehet a néző hangulata, a miliő. . . így tehát a szinte minden lehetőséget kizáró általánosítást nem fogadhatjuk el. Ismert tény, hogy az otthoni miliő befolyásolja a néző aktív figyelő készségét is. A különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a televíziónéző általában 60, maximum 80 percig képes aktívan figyelni. A figyelem időtartamának maximuma nyilván meghatározója kell legyen a TV-játék időtartamának is. így á televíziójátéknak sűríteni, tömöríteni kell a mesét, hisz a rendelkezésre álló kötött idő alatt kerek egész cselekményt kell formálni, le is kell azt zárni, mégpedig megfelelő világnézeti, erkölcsi. . . mondanivalóval. Televíziójáték gyermekeknek A gyermeknézők esetében még több problémával találják szemben magukat az alkotók. Ismeretes, hogy a gyermek figyelme hamarabb lankad, mint a felnőtté, hogy a moralizálás helyett mozgalmasságot igényel. A megoldásnak a csúcspont után kézenfekvőnek kell lennie, mely a konfliktust feloldva lezárja. Világos, érthető szituációkat kell teremteni, stb. A mi televíziónk még adós a gyermekek számára készített TVjátékkal. Szinte egyedüli kísérletnek a „Tenkes kapitányá"-t mondhatjuk, melynek alkotói a pedagógiai, gyermeklélektani szempontokat is igyekeztek megvalósítani. Gyermeknézőink általában külföldi alkotásokat láthatnak a képernyőn, melyeknek hatása nem mondható mindig pozitívnak! Alkalmasak viszont arra, hogy példát szolgáltassanak ahhoz a problémához, hogy hogyan igyekeznek az alkotók megteremteni az ideális összhangot a TV-játék műfaji sajátosságai és a gyermekvilág fantáziájának követelményei között. Gondolhatunk a ,,Robin Hood"-ra, a „Teli Vilmos"-ra, „Robinson"-ra stb. A számos folytatásban [23] sugárzott ifjúsági TV-játékok az érdeklődés fenntartására, sőt fokozására is nagyszerű illusztrációt adtak. Megfigyelhettük, hogy az alkotók ismerVe a gyermek lelki sajátosságát, látványosságra, képszerű megoldásokra törekszenek. Ritkán alkalmaznak pl. monológot, illetve úgy alkalmazzák azt, hogy megelevenítik, képi nyelvre fordítják. Igen gyakran találkoztunk a visszaemlékezés képszerű feldolgozásával, a „Robinson" c. francia ifjúsági televíziós filmsorozatban is. A nyugati televíziókban gyakori az ifjú nézők számára sugárzott romantikus, kalandos műsor, mely a gyermek érdeklődését talán mindennél jobban leköti. Sőt az utóbbi években a vadnyugat is igen gyakran megjelenik a képernyőn sajátos televíziós feldolgozásban. Ez utóbbinak velejárója, hogy megváltozik, átalakul a vadnyugat képe is. A televízióban — épp annak jellege miatt — nem mutatnak a vadnyugatra annyira jellemző végtelen prériket, kietlen sziklás vidékeket, szakadékokat, stb., legfeljebb utcai képeket, de leggyakrabban belső jeleneteket. 132