Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Sütő József: Orosz—magyar hasonlósági és rokonsági szótár

A fontos sled, slédovat szavaknál is kellemes meglepetéssel ismerhetjük fel a szótövek magyar párját a szelindek szóban ('nyomonkövető kutya'). Vagy ha már kutyáról van szó, az orosz pes és a belőle származó psar' magyar rokonát a pecér szóban látjuk viszont. A gyakori nősít' igéhez és szócsaládjához pedig a nyoszolya ('hordágy') szóval, a gazdag rjad szócsaládhoz pedig a rend ('sor') szóval férkőzhetünk hozzá. Néha szinte derűt keltő a kapcsolat felfedezése. Midőn az orosz plóskij szót, s a vele rokon plóscad-ot akarjuk bevésetni, megjegyezhetjük, hogy a poloska is lapos volta miatt kapta ezt a nevet. A nevólja magyar megfelelője a nyavalya. Ez a szó különösen alkalmas arra is, hogy a jelentésváltozásra, mint a szókölcsönzésnél előforduló gyakori jelenségre rámutassunk (nem szabadság rabság baj betegség)). Még a potom szóval is találunk megfelelést: potóm 'azután'. Régen ugyanis a felesek a föld megmunkálása után, tehát „azután" is adtak a földesúrnak valamit, ez volt a potomok, s ebből lett a potom ('ingyen' jelentésben). A tréfás „dosztig vagyok vele" kifejezést is felhasználhatjuk a dósyta, sytyj szavak meg jegy eztetésére. Különösen érdekkeltő és hasznos lehet a kapcsolatra való figyelmeztetés akkor, ha valami gazdag szócsaládba tartozó szó kerül elő. vagy olyan szó, amely összetett, és így két család felé mutat. Így pL a magyar zarándok az orosz stránnik ('vándor') szóval van kapcsolatban, s így szócsaládos tanulással eljuthatunk a stránstvovat, straná, straníca, storoná, inostránnyíj szavakhoz is. A szerda nemcsak a sredá-t rögzíti, hanem srédnij, seredína-1 is, sőt elvezet a sérdce szóhoz is, mint az emberi test központi részéhez A medve összetett szó: medvéd'-, szó szerinti jelentése 'mézevő', s benne a méd 'méz' és est 'enni' ed-töve van. A kulimász-ban a kólomaz révén a kolesó 'kerék' és a maz' 'kenőcs' szavak rejtőzködnek. A vajda (R vojvoda) szóiban a vóin (vojná) és vodíi (vestí) összetétele mutatható be. Ugyancsak érdekes helyzet adódik, ha egy bizonyos szláv szótő nem egy, hanem több magyar szóban ismerhető fel. A kovát szóval függ össze a magyar kovács, de ennek a kov-töve felfedezhető a patkóban (podkóva, podkovát), mint az összetett szó második része. Sőt idetartozik a magyar akó (akós hordó) is, amely az ó-orosz okóv körülvasalt gabonamérő edény' szóval tartja a rokonságot, és ma az okóvy 'bilincs, láncok' áll hozzá legközelebb alakilag. A zálog, parlag, palozsna és lazsnak(ol) szavaknak is tanulságos az összefüggése. Mindegyik a lozít, lezát, lec' népes szócsaládba vezet. A zálognak a zalóg-gal, zalozít-tyal való összefüggését könnyű felismerni. A palozsna a polozit igével tartozik egybe ('odatett, kitett tojás'), a parlagnak pedig a perelóg a megfelelője. A lazsnak ('rongy, szakadozott zsák, durva takaró', vö. ellazsnakol = 'durva pokróccal elver') megfelelője az orosz nyelvjárási lóznik 'durva fekvőhelytakarc' szintén a lozít, lezát szavakhoz juttat el bennünket. Különben a barlang utótagját is ide lehet számítani (R barlang: berlóga 'medvebarlang'; ti. a német bär + szláv log = medvefekvőhely). De a lozíí'-tyal párhuzamos klasf-nál is hivatkozhatunk magyar szóra: kalangya ('gabonarakás, szénarakás'). 187