Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: A Bükk-fennsík erdősült és füves dolináinak mikroklímája

a nappali maximumok a talaj erős felmelegedése, az éjszakai minimu­mok pedig a talajban fellépő csere-áramlások hatására. A 10 cm-es mélységben erősen tompuló hőmérsékleti szélső érté­kekkel találkozunk. De a két dolina jellegzetes hőmérséklet járása kö­zötti különbség még itt is jól észlelhető. A relatív nedvességtartalom értékek a fátlan dolina szélsőséges­ségére és az erdősült dolina kiegyenlített voltára utalnak. Érdemes lett volna a két dolina összehasonlítására a többi idő­járási elemet, a szél irányát és sebességét, a párolgást, a harmatképző­dést, a csapadékmennyiség és napsugárzástartam különbségeket is rész­letesen megfigyelnünk és elemeznünk. Ezek a munkák azonban mű­szerhiány miatt nem voltak elvégezhetők. A tanulmányban közölt és a jegyzőkönyveinkben rögzített, de itt nem tárgyalt adatok megközelítőleg sem elegendőek az erdősült és füves dolina mikroklímája közötti jelentős különbség teljes feltárására (6. kép). További hosszabb idejű, többirányú komplex mérések szüksé­gesek ahhoz, hogy megközelítő pontos képet kapjunk e két nagyon érdekes mikrotér éghajlatáról. További tervünk a mérőállomás-hálózat kiszélesítése. Ebben a tanulmányban csak arra volt lehetőségünk, hogy a két dolina alján uralkodó viszonyokat összehasonlítsuk sugárzásos helyzetben. IRODALOM Dobosi Z.: A függőleges hőáramok szerepe a léghőmérséklet napi menetének kialakulásában. Időjárás, 60. évf. 45—51. old. Bp, 1956. Dobosi Z.: Vizsgálatok a talajközeli légréteg szélsőséges hőmérsékleteiről. Időjárás, 64. évf. 164—170. old. Bp, 1960. Erdődi G.: A domborzat hatása a hőmérséklet alakulására a Tihanyi-félszigeten. Időjárás, 65. évf. 105—110. old. Bp, 1961. Erdődi G.: Hideg légtavak a Tihanyi-félszigeten. Időjárás, 65. évf. 345—351. old. Bp. 1961. Felméry L. Adatok a talajközeli légrétegek nedvességi viszonyaihoz. Időjárás, 67". évf. 368—372. old. Bp, 1963. Futó J.: Mikroklimatikus mérések a Nagymezőn. Földrajzi Értesítő, 11. évf. 487—498. old. Bp, 1962. Futó J.: Hőmérsékleti szélső értékek a Bükk-platón. Egri Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. II. kötet, 401—413. old. Eger, 1964. Kozma F.: A hőmérsékleti minimum felszín feletti kialakulásának feltétele és gyakorisága. Időjárás, 67. évf. 104—107. old. Bp, 1963. Kozma F.: Az éjszakai talajmenti hőmérséklet sugárzási típusáról. Időjárás, 64. évf. 235—238. old. Bp, 1960. Kozma F.—Szilágyi T.: A talajhőáramlás hatása a talajközeli légrétegek lehűté­sére. Időjárás, 67. évf. 43—46. old. Bp, 1963. Láng S.: Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben. Hidrológiai Köz­löny, 34. évf. Bp, 1954. Wagner R.: Mikroklímatérségek és térképezésük. Földrajzi Közlemények, 80. évf. Bp, 1956. Wagner R,: Der Tagesgang der Lufttemperatur einer Doline im Bükk-Gebirge. Acta Climatologica, Szeged, 1963. Wagner R.: A mikroklímák elrendeződése Hosszú bércen. Orsz. Meteorológiai Int. Beszámoló, 1955. Wagner R.: Az erdő klímájáról. Időjárás. 61. évf. 117—126. old. Bp, 1957. 324

Next

/
Thumbnails
Contents