Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján

rajzát. Részletesen beszéljék meg a mérést, a kicsinyítést és a rajz elkészítésének módját a munkafüzet megfelelő helyére. A második órán nézze meg a tanár a 'füzeteket, néhány tanulónál ellenőrizze a munkát, kérje számon az elkészítés menetét. Többször emeltesse ki a százszoros kisebbítést, majd írja föl a táblára a tanulók pedig a munkafüzetbe a rajz alá: 1:100. Mondja meg a tanár, hogy ezt mértékszámnak nevezik, amely megmutatja, hányszor kisebb az alaprajz a szobánál. Fordítva is: az alaprajzon mért 1 cm a valóságban (a szobában) 100 cm, azaz 1 m. Ezután következhet a tankönyv anyagának megtanítása a rajzok felhasználásával. Szükséges, hogy sokat mérjenek a tanulók ezen az órán, és az alaprajzon, a térképen mért távolságot a vonalas mérték segítségével számítsák át a valóságos távolságra. A méréshez szükséges papírcsíkot vagy készíttessük el házi feladatként, vagy magunk osszuk ki készen a tanulóknak. Több pedagógus a vonalas mértéket rárajzoltatta a papírcsíkra, a másik mértéket a papírszalag másik oldalára. Jobb, ha a papírszalagon csak megjelölik a mérendő távolságot, és a vonalas mértékre téve olvassák le az eredményt. A vonalas mérték hosszánál nagyobb távolságot is mérjenek, és tanulják meg ilyen esetben is a vonalas mérték használatát. Tanáruk útbaigazításával mérjenek már ezen az órán, vagy idő hiányában a következő órák valamelyikén megtörő utat két-háromszori részletben. Bármennyire is sokoldalúan dolgoztuk fel az anyagot, értelmeztük a különféle mértékszámokat, általánosítottuk a mértékszám szerepét, végeztettünk méréseket, nem számíthatunk arra, hogy tanulóink ezt az aktívan elsajátított ismeretet tartósan megőrzik, ha ismételt számonkéréssel, sök-sok alkalmazással nem idézzük fel, nem szilárdítjuk meg. Az 5. osztályban hazánk tájainak tanulásánál gyakran végeztessünk egy-egy mérési feladatot. A szomszéd országok tárgyalásánál beszéljük meg az új térképlap és falitérkép mértékszámát. Tegyük ezt a felsőbb osztályokban is, ahol lehetőség van már a mértékszám segítségével is a távolságok kiszámítására. Igv az ismeretek elhalványulása helyett a tanulók tudása teljesítményképes lesz, jártasságra tesznek szert a mértékszám és a vonalas mérték felhasználásában. Hogy ez mennyire hiányzik, a feladat megoldásának eredményei mutatják. A 3., 4., 5. és 6. feladat a felszín térképi ábrázolásával kapcsolatos. A domborzati formák (síkság, dombság, hegység) közül valamelyik vagy több is a környezetben föltétlenül szemléltethető. Elsősorban erre hivatkozzunk és ehhez hasonlítsuk a közvetlenül meg nem mutatható formát. Használja fel a tanár a bemutatáshoz a tankönyv színes tábláit, esetleg az 5. osztály számára készített színes diasorozat képeiből vetítsen [6]. Eger területén dombokat, hegységet látnak a tanulók, Füzesabony felé síkságot is szemlélhettek. A munkafüzet 1. feladatát megoldva a keresztmetszet fogalma tisztázható a homokasztal segítségével. Vegyük igénybe a környezetet, a homokasztalt, a tankönyv 5. vagy 11. színes képét a hegy és a hegység fogalmának tisztázására is. 90