Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján

A feladatonkénti eredményt nézve nagy különbségeket mutat a táblázat a különböző feladatok eredményei között osztályonként, és a különböző osztályok eredményei között feladatonként. Az 1. feladatnál a kisebbítés tényét kellett a válaszban megadni. Helyes válaszok: kisebbítve, kicsinyítve, arányos kicsinyítéssel, kicsiben, sokszorosan kisebbítve. Helytelen válaszok: a domborzattal, reálisan, hitelesen, élethűen, színekkel és számokkal., a földgömbön, leegyszerűsítve, erős vonallal. Az 5. osztályok eredménye itt jobb. A kisebbítést néhány héttel korábban tanulták. A térkép és a valóság összehasonlításánál az új fogalomnak ezt a jegyét emeli ki a tankönyv, a munkafüzet. Ezt kell megértetni a tanulókkal és — felhasználva az alaprajzzal kapcsolatos korábbi ismereteiket — rögzíteni náluk. Ha számításba vesszük a fentieket, az 5. b. eredménye gyengének mondható, az 5. c. elfogadható, az 5. a. jó. A felsőbb osztályosok nem a lényeget emelték ki. A fenti el nem fogadott válaszok elsősorban tőlük származnak. Beszélgetés közben (a feladat megoldása után) kiderült, hogy a kicsinyítés tényével tisztában vannak, de ezt „természetesnek vették". A legjobbak kivétel nélkül helyesen válaszoltak, de a gyengék között is akadt jó válasz, a leggyengébbek kivételével. A 2. kérdés válaszai sikerültek a leggyengébben. Ez azért meglepő, mert súlyponti kérdés a térkép fogalmának megismertetésénél a kisebbítés mértéke, ami „megmutatja, hogy hányszorosan kisebb a térkép, mint a valóság" (írja az új 5. osztályos könyv is). A legrosszabb eredményt mutató 5. c. osztályba a vizsgálatot követő napon visszamentem ellenőrző próbát tartani. Arra gondoltam, hogy a tanulók a „térképen lévő számról" tanultak, nem nevezték ezt mértékszámnak. Ezért megmutattam a számot a falitérképen, a tankönyv ábráin, az atlaszban, és ezek után kérdeztem meg, mit mutat ez a szám. Az eredmény: az első alkalommal mindössze egy tanuló, az új felmérésnél két tanuló adott helyes választ. Itt tehát hiányzott a fogalom alapvetően fontos jegyének megtanítása. Helyes válaszok: a térkép hányszor kisebb a valóságnál, a térképen „hányadrész" a kicsinyítés, a valóság hányad részre van lekicsinyítve, hogy egy centiméter a valóságban hány cm. (Az általános iskola nem korlátozza a mértékszámot a távolságok meghatározására.) Helytelen válaszok: a tengertől milyen magas valami, milyen magas a hegység, a települések milyen messze vannak egymástól, a szélességi és hosszúsági körök milyen távolságra vannak egymástól, milyen mély a folyó, milyen magas egy táj. Sokan egy kiragadott számról írnak, de legtöbben zavaros fogalmazással pontatlanul értelmezik ezt is. A kicsinyítés fogalmát konkrét példákon szemlélteti a tankönyv. Ügy látszik ennek ellenére az ismeret nem rögződik elég mélyen a tanulókban, nem történik meg az általánosítás, és nem elég (lásd a felsőbb osztályok eredményeit) a gyakorlás sem. A 3. feladatnál helyes válaszok: az alföldet, az alacsony területet. 86