Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján
A térképi alapismeretek tanításához milyen előzetes ismerettel rendelkeznek az 5. osztályos tanulók? A környezetismeret keretében a 3. osztályban a lakóhellyel, a 4. osztályban a lakóhellyel és környékével foglalkoztak a tanulók. A felszíni formák közül a lakóhely környékén találhatókat a valóságban figyelték meg. „Egy életreszóló hasznos alapismeret" [2] a környezet földrajzi anyaga, ha azt a metodikai szempontoknak megfelelően figyeltetjük meg. Igyekezzünk tájékozódni az alsó tagozatos nevelőknél (hospitálás !) a tárgyalt anyagról. A környezetben meg nem figyelhető morfológiai formákkal is találkoztak, a homokasztal (az udvari homokozó) segítségével. Így a hegy, a domb, a völgy, a síkság fogalmát ismerik. A domborzat ábrázolásának tanításánál támaszkodhatunk erre az alapra. A vízrajz térképi ábrázolásának megbeszélésénél számítsunk arra, hogy a patak, a folyó, a tó fogalma tisztázódott az alsó tagozatban. Elkészítik az alsó tagozatban a tanterem alaprajzát, tehát a kisebbítés fogalma sem ismeretlen a tanulók előtt. Gyakorolják a szabadban való tájékozódást az iránytű segítségével. Az iránytűt felhasználva megállapítják a világtájakat a tanteremben, sőt kijelölik azt a tanterem alaprajzán. Foglalkoztak a tanulók a járással is. Ismerik a járás és a megye székhelyét. A tantervi anyag feldolgozása a tankönyvben és a munkafüzetben A Tanterv anyagának tankönyvben való feldolgozásánál felvetődött az a gondolat, hogy a térkép alapismereteit hazánk tájainak tanításával párhuzamosan tanulják meg az 5. osztályban. Ez az elképzelés külön gyakorlati órák beállítását nem kívánta erre a oélra. Tehát az alacsony terület térképi ábrázolása az Alföldnél, a hegységek jelzése a Dunántúl tárgyalásánál került volna sorra. Ilyen megoldásra lehetőséget is ad a Tanterv szövege, ahogy az előbbiekben láttuk. A tankönyv előkészítésével kapcsolatos viták folyamán a szerzők felvétették a terv kivitelezésének nehézségeit. Az első tanítási órákon olyan tömegesen jelentkeznének a térkép felhasználásával kapcsolatos problémák, hogy a táj tanítása szinte háttérbe szorulna. A Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet képviselői is helyesnek tartották ezért, hogy a térkép alapismereteinek anyagát az első órákon, erősen gyakorlati jellegű feldolgozásban tanulják meg az ötödik osztályosok. Az elfogadott elgondolás tankönyvben, munkafüzetben, földrajzi atlaszban való realizálására több terv született. A terveket az jellemzi, hogy mind bőven kíván szemléltetni, fokozatosan vezet a valóságtól (a képtől) a térképes ábrázolásig: a konkréttól az elvontig; 80