Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Csikós Andor: A vokálisok sorrendiségének helye az éneklő közösség hangnevelésében
A VOKÁLISOK SORRENDISÉGÉNEK HELYE AZ ÉNEKLŐ KÖZÖSSÉG HANGNEVELÉSÉBEN CSIKÓS ANDOR Az iskolareform létrehozta Tantervben az Ének-Zene tantárgy keretében az előzőkhöz mérten igen előkelő helyet foglal el a hallásfejlesztés mellett a hangnevelés hangsúlyozása. Érthető, hiszen a gyermekhangot az általános, majd a középiskola első osztályaiban a zenei érzelem-kifejezés eszközévé kell kialakítanunk, hogy a kollektív muzsikálás legegyszerűbb módjára, a közös éneklésre alkalmassá tegyük. így megfogalmazva a cél világos, a feladat magasztos, ám a hozzávezető út tisztázatlan. Korántsem kívánatos, hogy a Tanterv mindent megváltó sémát közöljön, így a pedagógust megfossza az egyénisége diktálta nevelési ízlésétől, hiszen ez az oktatási, nevelési, képzési formák színes tárházából való választási jogát korlátozná. A Tanterv ezt nem teheti, nem is teszi. Helyette az elérendő követelményeket sorolja el, osztályokra bontva. Tehát: általános jellegű és érvényű utasítást ad, a recept összeállítását a nevelőre bízza, akinek az idevonatkozó szakirodalom nyújthatna segítséget — ha volna ilyen. Az éneklő kollektíva hangnevelésével foglalkozó szakirodalom hazánkban szinte teljesen ismeretlen. Nem így a német nyelvterületeken. Náluk a regula a kórusmunkára is kiterjed és bőséges vaskalapossággal folyik a kollektív hangképzés. Annak ellenére, hogy sokat foglalkoznak, vitáznak eme problémák felett, kóruskultúrájuk nagy általánosságban lefelé gravitál. (Pl.: a lipcsei Tamás-templom kórusa, illetve a Wiener Sänger-Knaben.) Az utóbbi évtizedben szembeszökő a bolgár kórusok kristálytiszta hangzása, dús színgazdagsága. Sajnos, gyakorlatuknak szisztémája nem jut el honi szakembereinkhez. Nálunk az; egyéni hangképzéssel jelentős számú mű foglalkozik, de az éneklő közösség hangi nevelését célzó munka hiánycikk. Még az általános iskolai szaktanárképzés sem tud a végzős hallgatók tarsolyába tenni semmit arra nézve, hogy az egyéni hangképzésből mit, hogyan használhat fel osztály- és kórusmunkájában. A „Hangképzéselmélet" című jegyzet ilyen vonatkozású ismeret71