Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vágás Endre: Néhány emlősállat állalatti nyálmirígyéből (Gl. submaxillaris) leírt „világos" és „sötét" sejtek értékelése mucopolysaccharid reagensek segítségével

NÉHÁNY EMLŐSÁLLAT ÁLLALATTI NYÁLMIRÍGYÉBÖL (GL. SUBMAXILLARY) LElRT „VILÁGOS" ÉS „SÖTÉT" SEJTEK ÉRTÉKELÉSE MUKOPOLYSACCHARID REAGENSEK SEGÍTSÉGÉVEL VÁGÁS ENDRE Az irodalom a szájnyálat termelő mirigy sejtek két fő típusát (szerozus és mucinozus sejtek) különbözteti meg. A két típus között festődés szempontjából átmeneti (amphitrop, amphoter) tulajdonságú ún. szeromucinozus sejteket írtak le. Egyes kutatók (Asp, Bensley, Cohoe, Durthie, Honda, Loewenthal, Malloy, Müller, E., Ranvier, Smith, Stormont és mások) ezek mellett még ún. „világos" és „sötét" sejtekről is beszélnek, melyek reakcióikban szerintük, szintén a két fő sejttípus között foglalnak el átmeneti helyet. A két fő sejttípus (szerozus és mucinozus sejtek) — különösen a szerozius sejtek — önállósága sokáig vitatott kérdés volt. Heidenhain, R. elméletében (Ersatztheorie) a szerozus sejteket tartaléksejtekként értelmezte, melyek az „elnyálkásodásban" elpusztult mucinozus sejteket pótolni hivatottak. Ewald, Heboid, Stöhr fáziselmélete szerint a szerozus és mucinozus sejtek egymást működésükben felváltják és csupán a sekretum mennyiségében van közöttük eltérés. A szerozus sejteket ők minden esetben kiürült mucinozus sejtekként fogták fel. A szerozus sejtek mai értelmezése Solger, Müller és Noll vizsgálataiból indult ki. akik a szerozus és mucinozus sejtek granulámak nagyság-, festődés- és fénytörésbeli eltéréseit leírták. Később Ramon Y Cajal, Zimmermann K. W. és mások tisztázták a szerozus sejtek anatómiai és funkcionális önállóságát. A fáziselmélet megdöntése után a két fő sejttípus között — festődésük szempontjából — több átmeneti sejtformát írtak le. így leírták az ún. világos és sötét festődésű szerozus sejteket, valamint a különböző fokú mucin reakciót mutató szeromucinozus, mukoszerozus sejteket. Egyes szerzők szükségesnek tartották az ún. mucinoid-reakció felvételét is, mellyel a szerozus sejtek granulálnak mucinszerű festődését jelölték. A világos és sötét sejtek eddigi értelmezése sem egységes. Többen a világos, mások a sötét sejteket tartják a mucinozus sejttípushoz közelállóknak. 33* 515